Bő egy hónapjuk van a munkáltatóknak arra, hogy kiadják dolgozóiknak a múlt évről megmaradt szabadságokat. Eredetileg júniusig kellett volna ezt megtenniük, de ez komoly gondokat jelentett volna, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született tavaszi megállapodás szerint az idei egy átmeneti év, amikor a határidő szeptember vége.

Jövőre azonban már csak a szabadság háromnegyed részét lehet átvinni 2009-re, és azt is csak márciusig, kivételes esetben. A munkáltató hivatkozhat fontos gazdasági érdekre, vagy a működési körét jelentősen befolyásoló tényezőre.

Sőt, az átvitt szabadság kiadása március helyett június végéig is kitolható, ha a munkáltató erről állapodik meg az adott szakszervezettel.

Mindez jelentős változás a korábbiakhoz képest: az új szabályok áprilisi hatályba lépése előtt ugyanis a munkáltató akár az egész szabadságot átrakhatta a következő évre.

Természetesen minden törvény csak akkor ér valamit, ha betartják. Az InfoRádió által megkérdezett munkaügyi szakértő szerint a szabadságokat gyakran csak papíron adják ki, márpedig a munkaügyi felügyelők csak a papírokat tudják ellenőrizni - mondta korábban a Fórum című műsorban Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE tanszékvezetője.

A szakértő azt tanácsolta azoknak a munkavállalóknak, akiknek ki nem adott szabadságuk van, hogy évente küldjenek egy levelet a munkáltatójuknak emlékeztetőül arról, hogy hány nap szabadságuk gyűlt össze, és kérjék az együttműködését abban, hogy ezt ki tudja venni.

Nem érdemes tehát magunk előtt görgetni a ki nem vett szabadságot, már csak azért sem, mert nincs túl sok belőle. Az uniós nemzetek közül csak a hollandok, az írek és a britek kapnak kevesebb fizetett szabadságot, mint a magyarok.

Igaz, még mindig jobban járunk, mint a japánok, akik egy évben összesen 10 napot vehetnek ki.