A Népszabadság azt írja: a közelmúltban Hódmezővásárhelyen vihart kavart, hogy egy középiskolát akartak elnevezni a város öt évvel ezelőtt elhunyt polgármesteréről, Rapcsák Andrásról. Végül a képviselőtestület inkább a Szántó Kovács János utca egy szakaszát nevezte el Rapcsákról. Ezzel a logikával nem kizárt, hogy egyszer Kósa Lajos debreceni polgármesterről sétányt neveznek el a cívisvárosban, Demszky Gábor pedig legalább egy közt kap Budapesten. A lap rámutat, hogy a közterületek és intézmények névváltozásai okán nem szívesen vállalnak a települések irányítói konfliktusokat. Nem annyira a téma politikai érzékenysége miatt, hanem az átnevezést követő megterhelő eljárások okán: például egy átkeresztelt utca lakói és vállalkozásai kénytelenek okirataikat módosítani, ami időt, pénzt, energiát követel. Egy 1989-es minisztertanácsi rendelet szerint egyébként személyről halála után öt évig nem lehet utcát elnevezni - ezt ma már nem mindenütt tartják be.

A Magyar Nemzet Ángyán József egyetemi tanárt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét idézi, aki az Új Magyarország vidékfejlesztési programról készített elemzést. Ebben azt írja, hogy a program alapvetően elhibázott stratégia, ami miatt százezrek kerülhetnek veszélybe. Aggályainak megalapozottságát támasztja alá - a Magyar Nemzet szerint -, hogy az Európai Unió a napokban mintegy ötszáz kérdést, kifogást fogalmazott meg. Ez azt jelenti, hogy az idén nagy valószínűséggel nem lesz megállapodás az 1400 milliárd forintnyi forrás felhasználásáról. Ángyán József figyelmeztet arra is, hogy ahol a források zöme található, oda a többség pályázatot sem adhat be, ahová viszont pályázhatnak, ott elnyerhető forrás alig akad.

A portfolio.hu közlése szerint kitűnőnek minősítette a svájci gazdaság állapotát a közelmúltban Jean-Pierre Roth, az ország jegybankjának elnöke, és szavaiból egyértelművé vált, hogy folytatódhat az alpesi országban a kamatemelési sorozat - emlékeztetnek friss Svájci Kitekintőjükben a CIB Bank elemzői. Õk összhangban a piaci szereplők többségével még legalább két idei kamatemelést valószínűsítenek (összesen 50 bázispontosat), melynek nyomán az év végére 3 százalékra emelkedhet a svájci irányadó kamatszint. A magyarországi, svájci frankban eladósodottaknak nemcsak a finanszírozó deviza kamattartalmának további emelkedése jelenthet rossz hírt, hanem az is, hogy egyre inkább nő egy jelentős svájcifrank-erősödés esélye is. Mindkét tényező ugyanis a havi törlesztőrészletek emelkedését vetíti előre.