Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Idén 108 ezren tanulnának tovább a felsőoktatásban

Mintegy 108 ezer diák jelentkezett idén a felsőoktatási intézményekbe. A jelentkezők száma öt százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közlése szerint a jelentkezők kihasználták a felvételi eljárásban azt az új lehetőséget, hogy a felvételi eljárási díjért három szakra lehetett jelentkezni.

Az 56 ezer államilag támogatott helyre mintegy 84 ezer diák szeretne bejutni.

Az alapképzéseken és osztatlan képzéseken kívül idén meghirdetett mintegy 20 mesterszakra összesen mintegy ezer jelentkezés érkezett.

Az elmúlt évekhez képest növekedett az informatikai, műszaki és természettudományi karok iránti érdeklődés, és csökkent a felvételizni kívánók száma a bölcsészettudományi, jogi és a pedagógusképzésben.

Az Oktatási Minisztérium hangsúlyozta: a napokban minden jelentkező írásbeli értesítést kap, melyben szükség esetén feltüntetik az esetleges hiányosságokat is.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×