A magyarok idegenellenessége a Tárki felmérése szerint nemzetközi viszonylatban is kirívó - írja a Népszabadság. A lakosság több mint negyede nyíltan idegenellenes, a megkérdezettek 27 százaléka úgy véli: egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad beengedni az országba, függetlenül attól, hogy honnan, és milyen okból érkezik. A válaszadók mindössze 6 százaléka tekinthető idegenbarátnak - ők minden menedékkérőt beengednének. A felmérés érdekessége, hogy rákérdezett egy "piréz" nevű népcsoportra, mely a valóságban nincs is, mégis a magyarok többsége határozottan ellenzi betelepüléseket az országba.

A Magyar Nemzet arról számol be, hogy jóval több támogatást kapnak vissza az államtól a nagyvállalatok, mint amennyit társasági adó formájában befizetnek a költségvetésbe. A Magyarországon működő nagy cégeket különböző jogcímeken 2005-ben mintegy 200 milliárd forinttal segítették az adófizetők pénzéből, s a tavalyi évben is hasonlóan kedvezőtlenül alakult a társasági adó és visszakapott támogatások aránya. A lap az Állami Számvevőszék elnökét kérdezte a megoldási lehetőségekről.

Gyurcsány Ferenc a Napi Gazdaságnak adott interjújában úgy fogalmazott: elképzelései között szerepel az örökösödési illeték rendszerének megváltozása. A miniszterelnök hozzátette: nem tartaná igazságtalannak a felső tízezer vagyonátörökítését illetékkel terhelni. A kiindulási alap az, hogy a költségvetés bevételeit biztosítani kell, de belső átcsoportosításra sor kerülhet.

A Világgazdaságból megtudhatják, hogy átlagosan havi nettó 1080 euróhoz, vagyis közel háromszor akkora jövedelemhez jut egy Burgenlandban legálisan dolgozó magyar szakmunkás, mint itthon. Legtöbbjük valamelyik nyugati megyénkből jár át naponta dolgozni, és nem tervezi, hogy átköltözik Ausztriába. Az ottani állással különböző szociális juttatások is járnak, még akkor is, ha az illető családja Magyarországon él. Ezek a juttatások egy kétgyermekes család esetében többet tesznek ki, mint a magyarországi átlagjövedelem.

Világszerte egyre többen nem tudják fizetni hitelük törlesztőrészleteit és a közüzemi számlákat, ezért sok országban létrehozták a fogyasztói-, vagy más néven a magáncsőd intézményét - számol be róla a penzcentrum.hu. Ez a szociális feladatokat ellátó intézmény az államilag és a törvényben garantált lehetőség az újrakezdésre, illetve arra, hogy a bajba jutottak megkapják a talpra álláshoz szükséges segítséget, kedvezményeket a hitelezők részéről, s nem válik szabályszerű az, hogy egy jelzálog-fedezetes hitel nemfizetése esetén elárverezésre kerüljön a lakás, az autó és minden egyéb vagyontárgy. A cikkben a németországi és az amerikai csődintézményekről, a Nyugat-Európában uralkodó trendekről és a magyarországi fejleményekről ejtenek néhány szót.