A 2006 novemberében felvett közvélemény-kutatásban húsz intézményt rangsorolhattak a megkérdezettek. A Medián munkatársai csaknem száz településen, ezerkétszáz nagykorú állampolgárt kérdeztek meg.

A százfokú skálán, amelyen a 100-as érték a teljes bizalmat jelentette, a Magyar Tudományos Akadémia szerepelt a legjobban: 70 pontot ért el. Az akadémiát az Alkotmánybíróság, az Európai Bizottság és a köztársasági elnök követi a felsorolásban, 66, 62, illetve 61 ponttal.

A húszas lista folytatásában egyebek mellett az önkormányzatok 59, a rendőrség 53 és a hadsereg 51 pontos megítélése inkább pozitívnak mondható; a bizalmatlanság azonban már híven tükröződik az egyházak 47-es, a parlament 40-es, a kormány 36-os, a szakszervezetek 35-ös, illetve az utolsó helyezett pártok 34 pontos megítélésében.

De mit csinál az MTA?

A pártokról tehát lesújtó az emberek véleménye, ami valószínűleg keveseket lep meg. Az már érdekesebb, hogy - miközben a Magyar Tudományos Akadémia bizalmi indexe igen erős - a válaszadók tizedének nem volt elképzelése az MTA-ról, és az intézmény vezetőjét is csupán minden negyedik ember tudta megnevezni.

A tájékozottság ugyanakkor növeli az akadémia iránti bizalmat: a magasabb iskolai végzettségűek és a városokban élők a többieknél jobban bíznak a tudós testületben.

Az akadémiával kapcsolatban a megkérdezettek nagyon fontosnak tartják, hogy tartson távolságot a mindenkori politikai vezetéstől, ebben a pártszimpátia alapján sem mutatkozott véleménykülönbség a válaszadók között.