A testület szerint a jogszabály kifogásolt része megvédi ugyan az érvénytelen okirat alapján bejegyzett jóhiszemű harmadik személy jogszerzését, de a rendelkezés a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza az eredeti tulajdonost alkotmányos alapjogának gyakorlásában.

"Az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó jogbiztonság nem áll arányban azzal a jogsérelemmel, amelyet az eredeti jogosult szenved el, amikor önhibáján kívül nem tudja érvényesíteni keresetindítási jogát" - olvasható az Ab határozatának indokolásában.

A testület felidézte: ha a tulajdonjogot szerző rosszhiszemű, vagy szerzése ingyenes, a javára bejegyzett jog, feljegyzett tény törlésének nincs időbeli korlátja.

Nehezítheti a lakásmaffia dolgát

A Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta: az Alkotmánybíróság határozata várhatóan megszünteti a lakásmaffiával kapcsolatos visszásságok egy részét.

A cikk szerint számos esetben előfordult, hogy bűnelkövetők hamis igazolvány és szerződés felhasználásával saját nevükre íratták mások telkét, lakását, majd jóhiszemű jelentkezőknek adták el.

A valódi tulajdonos csak akkor szerezhette vissza ingatlanát, ha az új vevő szerződésének benyújtását követő három éven belül pert indított a vásárló tulajdonjogának törléséért.