A több-biztosítós rendszer kialakítását is magába foglaló szlovák egészségügyi reformról részletes tanulmányt író Németh György hangsúlyozta: nem támogatja a több egészségügyi biztosító működésének engedélyezését, a nemzetközi példák alapján ennek csak a hátulütőit tudja sorolni.

"Nem alakulna ki verseny, a piacot néhány nagy cég uralná, és megindulna a megfelelő ügyfelek kiválogatása. A kormányzati tevékenység másból sem állna, mint ennek elhárításából" - tette hozzá a szakember.

A szociológus szerint inkább az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt kellene "rendbe tenni", ami nem kerülne nagy erőfeszítésbe, fél év elég lenne rá. Ehhez egy dolog hiányzik: az informatika korszerűsítése, és az operatív döntéshozatalban való használata.

Egy olyan részlegre van szükség, amely képes ellenőrizni, hogy megtörtént-e a biztosítási esemény, és mindenki megkapta-e a megfelelő ellátást - tette hozzá.

Magánbiztosítók csak kiegészítő szolgáltatásban

A több-biztosítós rendszernek is lenne előnye, ám az egész struktúrát nem kellene erre építeni - vélekedik Rékassy Balázs közgazdász.

A GKI Egészségkutató Intézetének munkatársa úgy fogalmazott: megoldás lehetne, ha az alapellátások az OEP-nél maradnának, és csak az ezen felüli igényekkel lehetne magánbiztosítókhoz fordulni.

A több biztosítóval minden bizonnyal visszaszorulna az egészségbiztosítási járulékot nem fizetők száma; ellene szól viszont a nagyobb működési költség: az OEP-nél jelenleg a bevételek 1-1,5 százalékát fordítják a működésre, ez egy üzleti biztosítónál ennek tízszerese is lehet - tette hozzá a szakember.

Rékassy Balázs szerint az OEP átalakítása lenne a megoldás, nem látja helyes iránynak viszont a több biztosító beengedését az alapszolgáltatások körébe. A másik megoldás a regionális egészségügyi kasszák kialakítása lehet.