A súlyponti kórházak listáján nem szereplő Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója szerint a reform egyik kritikus pontja, hogy a nem súlyponti intézményekben megmarad-e az üzemgazdasági méret.

"Az ideális méret alatt vagy fölött nem biztos, hogy a kórház jól tud működni. Enélkül a területi kórházak, de még a súlypontinak kijelölt intézmények is komoly anyagi nehézségekbe ütközhetnek" - hangsúlyozta Papp László.

Az intézményvezető példaként említette, hogy a kórházában most 559 aktív ágy van, 540 ágy alatt azonban az új blokkot nem lehet gazdaságosan, hitelfelvétel nélkül üzemeltetni.

A krónikus ellátási feladatokra kijelölt kórházak sem biztos, hogy életképesek lesznek, különösen, hogy a nyáron csökkentették a finanszírozási szorzókat - tette hozzá.

Megtévesztő statisztika

Papp László elmondta azt is: megtévesztő lehet a kórházi ágyak kihasználtságáról készített statisztika, hiszen például egy sebészeti osztálynak annyi ágyat kell fenntartania, hogy az ügyeletből odaküldött betegeket tudja fogadni. Egy hónap statisztikája lehet, hogy csak 80 százalékos kihasználtságot mutat, de ez nem azt jelenti, hogy a többi ágy állandóan üres.

A szakember nem értett egyet azzal az állítással, hogy a betegek 25-30 százaléka állítólag szociális indokból fekszik a kórházban, valamint az úgynevezett aktabetegek - a csak papíron a kórházban fekvő emberek - létezésével sem.

Átlagban 5,8 - 5,4 napos ápolási idők vannak, ebbe pedig nem férnek bele az ilyen esetek. Ez nem is éri meg a kórházaknak, olyan szigorú gazdálkodást kell folytatniuk - indokolt a Bajcsy-Zsilinszky kórház főigazgatója.

Meg kell mondani, mi lesz a betegekkel és az orvosokkal

A súlyponti intézmények listájáról ugyancsak lemaradó Szent István Kórház főigazgatója reményét fejezte ki, hogy egyszer majd ők is megtudják, mi a reform szabálya, mit kell mondaniuk a dolgozóknak, amikor karácsonykor eléjük áll, és megkérdezi: lesz-e munkája.

"Várva várjuk, hogy a főváros is magára találjon, és harcba lendüljön az érdekünkben. Felnőtteknek kellene minket gondolni, és beszélgetni velünk egy kicsit arról, mit is akarnak velünk csinálni" - hangsúlyozta Radnai Zoltán.

Az intézményvezető kiemelte azt is, hogy két csoportnak mindenképpen meg kell mondani, mi lesz velük a reform után: a betegeknek, valamint az orvosoknak.