Gyurcsány Ferenc emlékeztetett: költségvetési értelemben szigorú évek elé néz az ország.

Kiemelte: olyan hétéves időszak következik, amikor évente Magyarország nemzeti jövedelme 2-3-4 százaléknak megfelelő új forrás érkezik külföldről.

A kormányfő hozzátette: ezt csak beruházásra lehet fordítani, közvetlenül nyugdíjra, vagy családtámogatásra nem.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legnagyobb része arról szól, hogy miként lehet jobb képzéssel és szolgáltatással élhetőbb világot teremteni, ezért humánfejlesztésre 1.700-1.900 milliárd forintot fordítanak a következő hét évben - közölte a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc elmondta: emellett a fejlesztési tervből gazdaság fejlesztésre 1.000 milliárd, közlekedésfejlesztésre 2.000 milliárd, környezetvédelemre mintegy 1.200 milliárd, államreformra 100 milliárd, vidékfejlesztésre 1.000 milliárd forint jut majd.

A miniszterelnök tíz pontban foglalta össze a legfontosabb megoldandó problémákat, elsőként említve a hátrányos települések felzárkóztatását és a gyermekszegénység megszüntetését.

Kóka: pontos tervezést!

Ha Magyarország nem tervezi meg a következő hét évben érkező európai uniós források elköltését, akkor azok nem hasznosulnak - mondta a gazdasági és közlekedési miniszter.

Kóka János az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervről folytatott vitanapon három területet emelt ki: a vállalkozások támogatását, az energiatakarékosság programját és a közlekedés fejlesztését.

Hozzátette: a következő években közvetlen támogatásokból ezermilliárd forintot költhet az ország vállalkozásfejlesztésre, a vállalkozások bankképessé tételére, a családi vállalkozások bővítésére.

Pártvélemények

Szabó György (MSZP) azt mondta: az előterjesztés nem egyszerűen a kormányzati agytröszt szüleménye, kiváló szakértők vettek részt összeállításában.

A terv "nem szentenciákat hirdet, hanem alternatívákat kínál" - tette hozzá.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) szerint a 2007 és 2013 között a Magyarország rendelkezésére álló forrás számos más lehetőséget is megnyitna, például a regionális és szociális különbségek enyhítését, a vállalkozások versenyképességének javítását.

Mint mondta: a terv nem számol a magyar gazdaság, a költségvetés és a régiók helyzetével.

Magyar Bálint (SZDSZ) azt mondta: az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja, hogy megfogalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyeket az ország el akar érni.

Latorcai János (KDNP) szerint a fejlesztési terv egy olyan koncepcionális gondolkodás leírása lett, amely a magyar társadalom kérdéseire keresi a válaszokat, keresi a megoldást, de igazából nem találja meg.

Herényi Károly (MDF) úgy fogalmazott: a fejlesztési terv lényegét a végrehajtásban kell keresni.

Hozzátette: pártja szerint az anyag nagyon általános és túl sok célt jelöl ki.