A Népszabadság azt írja, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése.

Már a legkedveltebb személyiségek is csak közepes pontszámokat kapnak, és egyre többen tartoznak a negatívan értékeltek közé - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásából. Molnár Lajos, egészségügyi miniszter népszerűsége hat pontot esett, de folytatódott a miniszterelnök renoméjának csökkenése is.

A politikusok megítélését jellemző korábbi egyensúlyi helyzetet a pártoktól távolságot tartó választópolgárok átlagosnál kritikusabb véleménye billenti negatív irányba.

A lap arról is beszámol, hogy éles hangú levelet intézett a magyar kormányfőhöz a televíziók és a rádiók európai szövetsége a magyar köztévé helyzetének rendezését követelve.

Egyetlen uniós tagállamban sem olyan rossz a közszolgálati televízió helyzete, mint Magyarországon - fogalmaz a Gyurcsány Ferencnek írt levelében a szövetség elnöke, Arne Wessberg.

Információira alapozva, ám konkrétumok említése nélkül arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a politikai befolyás túlzottan nagy az MTV-ben. A lap információi szerint a köztévé helyzetének rendezése érdekében, a közelmúltban személyes találkozót kért a kormányfőtől az MTV elnöke is.

A Magyar Nemzet azt írja: a takarékos államra tett kormányzati ígéretek ellenére a Kormányzati Szolgáltató Központ, az államreform-bizottság és a Nemzeti Fejlesztési Kabinet után új kormányzati csúcsszervvel gyarapodik a Miniszterelnöki Hivatal.

A lap információi szerint az új szerv a gazdaságpolitikai célkitűzésekért lesz felelős. Amennyiben létrejön az új szervezet, úgy a kormány gazdaságpolitikai terveivel három tárca is foglalkozik majd párhuzamosan a kormányzaton belül.

A lap arról is beszámol, hogy októbertől sok milliárd forintra rúghatnak a fővárosi önkormányzat többletkiadásai, miközben a város csaknem 170 milliárdos adósságállománya a megugró euró árfolyam hatására tíz százalékkal is nőhet.

A város pénzügyi helyzetét tovább rontja a BKV Rt. több mint 70 milliárd forintos adóssága. A lap felveti, hogy a választások után a fejlesztések leállítása, valamint BKV-tarifaemelés várható.

A pénzügyi gondokat a jelenlegi városvezetés nem cáfolja, ám pontos képet nem ad a főváros pénzügyi helyzetéről - írja a Magyar Nemzet.

A Nap Gazdaság arról ír, hogy az önkormányzatok többsége nem dönt a távhődíj emeléséről az októberi választások előtt.

Budapesten a lakosság 8,4, a közüzemi fogyasztók 8 százalékkal fizetnek többet novembertől. A jegybank kalkulációi szerint jövőre átlagosan 30, 2008-ban pedig 13 százalékkal emelkedhetnek a tarifák.

A szakértők a gázáraknál úgy számoltak, hogy a következő két év első negyedében újabb, egyenként 22 százalékos emelésre kerül sor a most augusztusi, átlagosan 28 százalékos emelést követően.

A Világgazdaság szerint a következő két évben várhatóan az idén elfogadott adójogszabályok maradnak érvényben, mivel ez a két koalíciós párt kompromisszuma.

A lap információi szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos, balatonőszödi kormányülésen döntenek az egészségügyi reform első lépéseiről.

Eszerint megszűnnének a térítésmentesen felírható gyógyszerek, a receptdíj 200, a vizitdíj alapellátásban 300, ügyeleti ellátás esetén 600 forint lenne, az orvos házhoz látogatásáért pedig 1.000 forintot kellene fizetni.