Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Az Európai Bizottság sokallja a magyar állami tulajdont

Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg különleges szavazati jogát - az úgynevezett aranyrészvényt - 31 privatizált társaságban.

Magyarország a 31 aranyrészvénnyel a bizottsági listán a harmadik helyen áll. Az érintett társaságok között megtalálható a MOL, az OTP Bank, a Magyar Telekom, a Dunamenti Repülőgépgyár, öt regionális gázszolgáltató, hat áramszolgáltató, nyolc erőmű, a Hungexpo, a Hungaropharma, a CD Hungary ingatlankereskedelmi cég, továbbá olyan ismert hungaricumokat előállító vállalatok, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Pick és a Herz szalámigyár, illetve a Zsolnay porcelángyár.

A MOL, az OTP és a Magyar Telekom révén az állam a Budapesti Értéktőzsde piaci kapitalizációjának összesen 73 százalékát adó vállalatok esetében korlátozza a tőke szabad áramlását az EU-bizottság álláspontja szerint.

A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország kötelezettséget vállalt az aranyrészvények gyakorlatának megszüntetésére.

Az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott törvénymódosítás megtiltotta további hasonló speciális állami jogok megítélését, a meglévő 31 esetből pedig a versenyszférában tevékenykedő 8 cég esetében az aranyrészvény záros határidőn belüli felszámolásáról döntött.

A fennmaradó 23 aranyrészvényhez fűződő jogokat korlátozták.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×