Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A választási törvényről vitázik a parlament

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat megteremti annak feltételeit, hogy 2010-ben 298 fővel alakulhasson meg a parlament - mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter.

Petrétei József az előterjesztés általános vitájában, a parlamentben azt mondta: az indítvány célja a kisebb létszámú Országgyűlés megvalósítása mellett az, hogy az új választási rendszer a választói akarat pontosabb leképezésére legyen alkalmas.

Közölte: a szabályozás egyfordulós választással számol, fenntartja a korábbi kétszavazatos konstrukciót, tehát a választópolgárok mind az egyéni választókerület jelöltjeire, mind a pártok országos listáira szavazhatnak, azonban a mandátumok kiosztása elsősorban a listás szavazatok alapján, arányosan történne.

A javaslat a választókerületek területének pontos kijelölésére a kormánynak ad felhatalmazást annak érdekében, hogy a választókerületek a demográfiai változásokhoz igazodjanak, ne fordulhasson elő a legkisebb és a legnagyobb választókerület között akár kétszeres különbség.

A jogszabály rögzíti, hogy egy megyén belül az egyes választókerületek a választópolgárok átlagos számától legfeljebb 20 százalékkal térhetnek el.

Petrétei József kifejtette: a javaslat szerint az országos listára leadott szavazatok alapján kell arányosan szétosztani az ötszázalékos küszöböt elérő pártok között a mandátumokat, de az egyes pártok által így megszerzett képviselői helyek számából le kell vonni az egyéni választókerületekben az adott párt által megszerzett mandátumok számát, és csak a fennmaradó helyeket töltheti be listájáról a párt.

Abban az esetben, ha egy párt több egyéni választókerületben győzedelmeskedik, mint amennyi mandátumot a listás szavazatok alapján kapna, a győztes egyéni jelöltek a 298 főn túl is mandátumhoz jutnak, így az Országgyűlés tagjainak száma a 298 főt meghaladhatja.

Az egyéni választókerületi jelölés tekintetében a javaslat nem változtat a hatályos szabályozáson, az országos lista állításához pedig 35 egyéni képviselő jelölését írja elő.

A szabályozás egyfordulós választással számol, ami lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését, és rövidíti a választással járó átmeneti kormányzati időszakot.

Az egyfordulós választás ugyanakkor nem járna a pártok "blokkosodásával", mert az arányos országos listán kiosztott mandátumok miatt a pártoknak nem szükséges már a választások előtt szövetséget kötniük egymással - ismertette a javaslatot az igazságügy-miniszter.

Wiener György (MSZP) elmondta: a javaslat mindenekelőtt az arányos képviselet elvének kíván eleget tenni, hogy a választói akarat ne torzításokkal érvényesüljön.

Mint mondta, azért nem radikálisabb a létszámcsökkentés, mert a vegyes rendszer megtartása esetén az egyéni választókerületek számát nem lehet egy bizonyos határ alá vinni.

Balsai István (Fidesz) álláspontja szerint a kormány nem a parlament létszámának jelentős csökkentésében érdekelt, "csak abban, hogy a 16 éve hatályos választási rendszert a maguk érdekeinek megfelelően átalakítsák".

Kifejtette, hogy az egyfordulós választással a képviselőknek elég lenne a relatív többség a mandátum megszerzéséhez.

Balsai István kifogásolta, hogy a kormány határozhatná meg a választókerületek nagyságát. Közölte: a Fidesz nem támogatja a javaslatot.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×