Az InfoRádiónak exkluzív interjút adott Mosonyi Emil lánya, aki a kitüntetési vita kapcsán maga jelentkezett szerkesztőségünknél. Õ úgy véli, édesapja esetében politikai oka nem lehet annak, hogy a köztársasági elnök ellenzi a kitüntetést.
Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda az InfoRádiónak elmondta: 95 éves édesapja 1964 óta Németországban él. Súlyos beteg, egy műtét után kórházban ápolják, és nem tud arról, hogy kitüntetését vita övezi hazájában.
Mosonyi Magda: személyes ellenérzés
Mosonyi Emil lánya elmondta: édesapja nemzetközileg elismert szakember, aki Karlsruhéban él, az ottani műszaki főiskola, később műszaki egyetem professzora és egy kutatóintézet igazgatója, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Társaság elnöke volt.
"A köztársasági elnök úr, ha jól tudom, környezetvédőként a Duna Kör alapító tagja volt. Nyilvánvalóan személyes ellenérzés lehet döntésének oka, hiszen politikai nem lehet" - vélekedett Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda, aki elmondta: egyelőre nem tudja, közlik-e édesapjával, hogy milyen vita alakult ki Magyarországon kitüntetése körül.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye szerint "Széchenyi-díjat vehet át (...) Dr. Mosonyi Emil nyugalmazott professzor emeritus, a vízgazdálkodás területén hosszú időn át végzett tevékenysége, oktató munkája, életútja elismeréseként, 95. születésnapja alkalmából".
Fidesz: a kormányfő vonja vissza a jelölést!
A Fidesz azt várja a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza az államfő által kifogásolt három személy kitüntetésre való jelölését. A nagyobbik ellenzéki párt szóvivője neveket nem említve úgy fogalmazott: "Ezek (az emberek) Gyurcsány Ferenc példaképei" - mondta Selmeczi Gabriella, aki szerint a miniszterelnök a 80-es évek eladósodás, csőd közeli állapotát akarja visszahozni.
Az ellenzéki politikus hozzátette: "az lenne a bátor, ha (a miniszterelnök) kiállna és megmondaná nyíltan, hogy vissza akarja állítani az egypártrendszert, az 1990 előtti rendszert".
Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő
A köztársasági elnök hétfőn fordult alkotmányértelmezési kéréssel az Alkotmánybírósághoz. Sólyom László három, a rendszerváltás előtt tevékenykedő személyiség március 15-ei kitüntetését kifogásolta. Az államfő közleményében jelezte: azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: megtagadhatja-e adott esetben a kitüntetés adományozását.
Az InfoRádió értesülése szerint a köztársasági elnök Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József, egykori miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője ellen emelt kifogást.
{{keretes_cim}}
Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke, a Kádár-rendszerben a gazdaság egyik első számú irányítója. Az Állami-díjas közgazdász 1918. szeptember 4-én született, Budapesten. Az IMF magyarországi kormányzója 1982-88, 1985-90 országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja. A nevével fémjelzett gazdaságpolitikai korszak végén, 1989-ben az államadósság 21 milliárd dollár volt. A rendszerváltozás után kereskedelmi bankok tanácsadójaként dolgozott. A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozza neki, Magyarország nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszerének kiépítése, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként.
Marjai József tíz éven át, 1978 és 1988 között volt miniszterelnök-helyettes. A karrierjét 1948-ban kezdő külügyér először berni, majd prágai, belgrádi és végül moszkvai nagykövet volt. A 70-es, 80-as években, kormánytagként elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott és Kádár János egyik legfőbb bizalmasának számított. 1976 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt, 1989-ben a Budapest-Bécs világkiállítás tárcaközi előkészítő bizottságának vezetője. Életútja elismeréseként kapja a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Sólyom László, köztársasági elnök okfejtése szerint Marjai József a rendszerváltozás óta nem folytatott olyan tevékenységet, ami a legmagasabb rangú állami kitüntetésre érdemessé tenné őt.
Batiz András kormányszóvivő hétfőn azt mondta: a kabinet azt a listát terjeszti az államfő elé, amelyet a Széchenyi-díj illetve a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek állítottak össze.