Infostart.hu
eur:
363.96
usd:
308.93
bux:
139991.34
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas

Kitüntetési botrány: mi áll az államfő lépése mögött?

Miért és kit tüntetnek ki március 15-én? A vita azután robbant ki, hogy a köztársasági elnök, Sólyom László három, a rendszerváltás előtt tevékenykedő személyiség kitüntetését kifogásolva alkotmányértelmezési kéréssel fordult az Alkotmánybírósághoz. Az egyik feltételezett érintett, a bősi vízlépcsőt tervező Mosonyi Emil lánya az InfoRádióban úgy vélte: édesapja esetében nem politikai ok áll az államfő lépése mögött. Közben a Fidesz felszólította a kormányfőt: vonja vissza a kifogásolt személyek jelölését.

Az InfoRádiónak exkluzív interjút adott Mosonyi Emil lánya, aki a kitüntetési vita kapcsán maga jelentkezett szerkesztőségünknél. Õ úgy véli, édesapja esetében politikai oka nem lehet annak, hogy a köztársasági elnök ellenzi a kitüntetést.

Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda az InfoRádiónak elmondta: 95 éves édesapja 1964 óta Németországban él. Súlyos beteg, egy műtét után kórházban ápolják, és nem tud arról, hogy kitüntetését vita övezi hazájában.

Mosonyi Magda: személyes ellenérzés

Mosonyi Emil lánya elmondta: édesapja nemzetközileg elismert szakember, aki Karlsruhéban él, az ottani műszaki főiskola, később műszaki egyetem professzora és egy kutatóintézet igazgatója, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Társaság elnöke volt.

"A köztársasági elnök úr, ha jól tudom, környezetvédőként a Duna Kör alapító tagja volt. Nyilvánvalóan személyes ellenérzés lehet döntésének oka, hiszen politikai nem lehet" - vélekedett Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda, aki elmondta: egyelőre nem tudja, közlik-e édesapjával, hogy milyen vita alakult ki Magyarországon kitüntetése körül.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye szerint "Széchenyi-díjat vehet át (...) Dr. Mosonyi Emil nyugalmazott professzor emeritus, a vízgazdálkodás területén hosszú időn át végzett tevékenysége, oktató munkája, életútja elismeréseként, 95. születésnapja alkalmából".

Fidesz: a kormányfő vonja vissza a jelölést!

A Fidesz azt várja a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza az államfő által kifogásolt három személy kitüntetésre való jelölését. A nagyobbik ellenzéki párt szóvivője neveket nem említve úgy fogalmazott: "Ezek (az emberek) Gyurcsány Ferenc példaképei" - mondta Selmeczi Gabriella, aki szerint a miniszterelnök a 80-es évek eladósodás, csőd közeli állapotát akarja visszahozni.

Az ellenzéki politikus hozzátette: "az lenne a bátor, ha (a miniszterelnök) kiállna és megmondaná nyíltan, hogy vissza akarja állítani az egypártrendszert, az 1990 előtti rendszert".

Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő

A köztársasági elnök hétfőn fordult alkotmányértelmezési kéréssel az Alkotmánybírósághoz. Sólyom László három, a rendszerváltás előtt tevékenykedő személyiség március 15-ei kitüntetését kifogásolta. Az államfő közleményében jelezte: azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: megtagadhatja-e adott esetben a kitüntetés adományozását.

Az InfoRádió értesülése szerint a köztársasági elnök Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József, egykori miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője ellen emelt kifogást.

{{keretes_cim}}

Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke, a Kádár-rendszerben a gazdaság egyik első számú irányítója. Az Állami-díjas közgazdász 1918. szeptember 4-én született, Budapesten. Az IMF magyarországi kormányzója 1982-88, 1985-90 országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja. A nevével fémjelzett gazdaságpolitikai korszak végén, 1989-ben az államadósság 21 milliárd dollár volt. A rendszerváltozás után kereskedelmi bankok tanácsadójaként dolgozott. A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozza neki, Magyarország nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszerének kiépítése, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként.

Marjai József tíz éven át, 1978 és 1988 között volt miniszterelnök-helyettes. A karrierjét 1948-ban kezdő külügyér először berni, majd prágai, belgrádi és végül moszkvai nagykövet volt. A 70-es, 80-as években, kormánytagként elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott és Kádár János egyik legfőbb bizalmasának számított. 1976 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt, 1989-ben a Budapest-Bécs világkiállítás tárcaközi előkészítő bizottságának vezetője. Életútja elismeréseként kapja a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Sólyom László, köztársasági elnök okfejtése szerint Marjai József a rendszerváltozás óta nem folytatott olyan tevékenységet, ami a legmagasabb rangú állami kitüntetésre érdemessé tenné őt.



Batiz András kormányszóvivő hétfőn azt mondta: a kabinet azt a listát terjeszti az államfő elé, amelyet a Széchenyi-díj illetve a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek állítottak össze.


KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter mintegy 40 perces megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, május 6-7-én ülhet össze az új Országgyűlés, az államfő felkérte őt a kormányalakításra, a technikai részletekről péntektől kezdődnek egyeztetések, amelyeken a Tisza Párt képviselői is részt vesznek. Újra távozásra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, aki Magyar Péter szerint „sejtelmes választ adott, azt mondta, megfontolja”.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×