Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd LMP (j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Csizmadia Ervin: az ellenzék ebben a kampányban már nem csak "reaktív" volt

Az ellenzék csendet tartott október után, mert már egymás közt döntötték el a pártok a jelölés utáni tennivalókat. Elemzők az InfoRádió stúdiójában.

Az InfoRádió választási háttérműsorában Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója felidézte, az ellenzéki politikai erők úgy készültek a választásra, hogy két tömb legyen egymással szemben, de ezzel a kormányerőknek megnyílt a lehetőségük a "gyurcsányozásra".

Amikor szerinte lehetővé vált a két párttömb felállása, rábízták a jelöltállítást a szimpatizánsokra, "minden mást pedig eldöntöttek".

"Az a csend, ami október után bekövetkezett, az azért volt, mert a listaállításról, a programról meg kellett egyezni, hat nagyon különböző pártról van szó" - fogalmazott.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság igazgatója rávilágított,

az ellenzéki konglomerátum mégis nagyon repedezett.

"A mai nap nagy kérdése, hogy van-e elegendő politikai támogatás mögötte" - tette hozzá.

Feladatként állt ráadásul az ellenzék előtt, hogy ne csupán "reaktív" legyen.

"Nem csak úgy lehet politizálni, hogy figyeljük, hogy a nagy párt mit csinál. Bizonyos értelemben sokkal lassabban ért be Magyarországon az ellenzékben az, ami Szlovákiában már a kilencvenes évek végén" - hozott egy példát.

Fontos felismerése volt szerinte az ellenzéknek, hogy hogyan döntötték el, "kivel lehet nyerni".

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×