Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd LMP (j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Csizmadia Ervin: az ellenzék ebben a kampányban már nem csak "reaktív" volt

Az ellenzék csendet tartott október után, mert már egymás közt döntötték el a pártok a jelölés utáni tennivalókat. Elemzők az InfoRádió stúdiójában.

Az InfoRádió választási háttérműsorában Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója felidézte, az ellenzéki politikai erők úgy készültek a választásra, hogy két tömb legyen egymással szemben, de ezzel a kormányerőknek megnyílt a lehetőségük a "gyurcsányozásra".

Amikor szerinte lehetővé vált a két párttömb felállása, rábízták a jelöltállítást a szimpatizánsokra, "minden mást pedig eldöntöttek".

"Az a csend, ami október után bekövetkezett, az azért volt, mert a listaállításról, a programról meg kellett egyezni, hat nagyon különböző pártról van szó" - fogalmazott.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság igazgatója rávilágított,

az ellenzéki konglomerátum mégis nagyon repedezett.

"A mai nap nagy kérdése, hogy van-e elegendő politikai támogatás mögötte" - tette hozzá.

Feladatként állt ráadásul az ellenzék előtt, hogy ne csupán "reaktív" legyen.

"Nem csak úgy lehet politizálni, hogy figyeljük, hogy a nagy párt mit csinál. Bizonyos értelemben sokkal lassabban ért be Magyarországon az ellenzékben az, ami Szlovákiában már a kilencvenes évek végén" - hozott egy példát.

Fontos felismerése volt szerinte az ellenzéknek, hogy hogyan döntötték el, "kivel lehet nyerni".

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×