Infostart.hu
eur:
391.27
usd:
339.95
bux:
120874.57
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Válaszolt Moszkva a NATO-nak a „megelőző csapás” ötletére

Vészjósló kijelentést tett egy NATO-hivatalnok: a Szövetség – úgymond védelmi céllal – mérlegelheti, hogy megelőző csapást mérjen Oroszországra. Nem maradt el a moszkvai válaszüzenet.

Arról, hogy a NATO „védekezésből” megtámadhatja Oroszországot, a szövetség legmagasabb rangú tisztje, Guiseppe Cavo Dragone tengernagy beszélt a Financial Timesnak. A kontextus az volt, hogy a NATO keresi a módját, hogyan válaszoljon Moszkva „hibrid háborújára”, de az elképzelés így sokkoló.

„Mindent tanulmányozunk... a kibertámadások esetében reaktívak vagyunk. Azon gondolkodunk, hogy agresszívebben, proaktívabban kell ehelyett fellépnünk” – mondta.

A Financial Times a hibrid támadások között említette a Balti-tenger fenekén futó kábelek elvágását, a drónok behatolását és kibertámadásokat. Megjegyezte, hogy különösen egyes kelet-európai tagállamok diplomatái sürgetik azt, hogy a NATO ne csak reagáljon, hanem mérjen csapást. „Ez a kibertámadások esetében lenne a legkönnyebb, de nehezebb lenne a szabotázsok és a drón-berepülések esetében”.

A NATO-admirális az általa akár „védekező lépésként” leírt megelőző csapásokról az mondta, hogy „ez messze van a normális gondolkodásunktól és viselkedésünktől”.

Az orosz reakció nem is maradt el. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint „az ilyen megjegyzések szélsőségesen felelőtlen lépések, arra utalnak, hogy a szövetség készen áll tovább haladni az eszkaláció felé”.

„Mi erre úgy tekintünk, mint az ukrajnai válság megoldását célzó lépések szándékos aláásására. Aki ilyen kijelentéseket tesz, annak tisztában kell lennie a kockázatokkal és a lehetséges következményekkel, a szövetség tagjaira nézve is” – mondta Zaharova.

Andrej Kolesznyik Duma-képviselő szerint a megjegyzésekkel „egy olyan spirált indítanak el, amely elvezethet a III. Világáborúhoz... fiktív érveket keresnek az agresszióhoz” – mondta, majd közölte, hogy

erre az oroszoknak a stratégiai fegyverzetek – azaz a nukleáris arzenál – bővítésével kell válaszolni, „mert csak így lehet visszatartani a Nyugatot”.

Az üzengetés már egy ideje tart – a skandináv lakosságot a háborúra való felkészülésre sürgették, a francia katonai vezetők szerint pár éven belül harcban állhat Európa az oroszokkal, miközben Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szeptemberben azt mondta: „a NATO-államok Ukrajna katonai támogatásával háborút folytatnak Oroszország ellen”. Keith Kellogg nemrég lemondott amerikai elnöki küldött pedig „egyfajta proxi-háborút emlegetett”.

A NATO-nál sikerként értékelik az oroszokat megcélzó Baltikumi Őrszem műveletet, melynek során hadihajók, repülőgépek és drónok járőröztek a tenger felett, a Szövetség szerint megakadályozva a 2023-24 közötti tömeges kábel-elvágási esetek megismétlődését. Viszont azt tényt, hogy egy finn bíróság felmentette az egyik kábel elvágásával vádolt Eagle S nevű, orosz érdekeltségű hajó személyzetét, mivel az eset a nemzetközi vizeken történt, aggodalommal fogadták.

A finn külügyminiszter igennel válaszolt ennek kapcsán arra a kérdésre, miszerint

a jogi helyzet „biankó csekket jelent-e az orosz hajóknak.”

„Igen, ez probléma” – mondta Elina Valtonen – ami utalhat arra, hogy hol akar a NATO agresszívebben fellépni Moszkvával szemben – miközben úgy fogalmazott: „elemeznünk kell, mit akar az agresszor”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kiszivárgott Donald Trump titkos terve: azonnal mennie kell a sötétségbe borult szigetország vezetőjének

Kiszivárgott Donald Trump titkos terve: azonnal mennie kell a sötétségbe borult szigetország vezetőjének

A Kubával folytatott tárgyalásai során a Trump-kormányzat arra törekszik, hogy eltávolítsa a hatalomból Miguel Díaz-Canel kubai elnököt (címlapképünkön), ugyanakkor a szigetország több mint 65 éve fennálló kommunista rendszerét nem bolygatná meg. Washington nem adott ultimátumot Havannának, azt viszont egyértelműen jelezte, hogy Díaz-Canel menesztése olyan pozitív gesztussal érne fel, ami jövedelmező alkuk előfutára lehet - értesült róla a New York Times négy, a folyamatokat jól ismerő forrásból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×