Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (hátul középen) a közigazgatási tisztviselők számára rendezett honvédelmi alapfelkészítési gyakorlaton a honvédség csobánkai harcászati gyakorlóterén 2024. március 24-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Felmérés: a katonai szolgálat nem, a kiképzés megmozgatná a cseheket

Ha Csehországot katonai támadás érné, a csehek körülbelül fele hajlandó lenne megvédeni hazáját – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet felméréséből. A kutatásból az is kiderült, hogy a csehek többsége nem fontolgatja, hogy katonai szolgálatot vállaljon és ellenzik a védelmi kiadások jelentős emelését.

A júniusban, 1059 válaszadó bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás első kérdése úgy szólt, hogy hajlandók lennének-e a válaszadók fegyverrel a kezükben részt venni az aktív védelemben, ha Csehországot katonai támadás érné. Erre a kérdésre a megkérdezettek 28 százaléka válaszolt igennel. „A következő kérdés úgy hangzott, hajlandók lennének-e támogató szerepben részt venni – például logisztikában, informatikai területen vagy az egészségügyben –, amire a válaszadók 53 százaléka válaszolt igennel” – magyarázta Jiří Táborský, a STEM közvélemény-kutató intézet elemzője.

A felmérés azt is kimutatta, hogy azok között, akik hajlandók lennének fegyverrel megvédeni Csehországot, a férfiak felülreprezentáltak a nőkhöz képest: 42 százalék szemben 15 százalékkal. Korosztályok szerint főként a fiatalok lennének hajlandóak harcolni. A kevésbé iskolázott csehek körében kisebb az ország védelmének hajlandósága.

Ugyanakkor a STEM szerint a cseheket nem különösebben vonzza a hadseregben a szolgálat.

A hivatásos katonai szolgálat vagy az aktív tartalékos szerep iránt viszonylag alacsony az érdeklődés, a lakosság jelentős részét érdekelné egy rövid távú katonai kiképzés, amely során elsajátíthatnák az alapokat” – fogalmazott Táborský.

A válaszadókat főként az egészségügyi ismeretek, az elsősegélynyújtás és a válsághelyzetekben a helyes viselkedés érdekelné a seregen belül. Legkevésbé a kiberbiztonság és a lőfegyverek használata iránt mutattak érdeklődést.

A kutatásból az is kiderült, hogy enyhén csökkent azok száma, akik a védelmi kiadások növelését támogatnák. „Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a jelenlegi kiadásokat is túlzónak tartják, vagy egyáltalán nincs véleményük a témában, ami inkább érdektelenségre utal” – tette hozzá Jiří Táborský, megjegyezve, hogy ez az álláspont nagyrészt a csehek mélyen gyökerező hozzáállását tükrözi, miszerint jobb lenne semlegesnek maradni, és nem belekeveredni semmibe.

Azzal, hogy Csehország a következő években a GDP 5 százalékára növelje a védelmi kiadásait, mindössze a csehek 8 százaléka ért egyet.

Körülbelül egyharmaduk szerint a jelenlegi, 2 százalékos szinten kellene maradniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×