A júniusban, 1059 válaszadó bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás első kérdése úgy szólt, hogy hajlandók lennének-e a válaszadók fegyverrel a kezükben részt venni az aktív védelemben, ha Csehországot katonai támadás érné. Erre a kérdésre a megkérdezettek 28 százaléka válaszolt igennel. „A következő kérdés úgy hangzott, hajlandók lennének-e támogató szerepben részt venni – például logisztikában, informatikai területen vagy az egészségügyben –, amire a válaszadók 53 százaléka válaszolt igennel” – magyarázta Jiří Táborský, a STEM közvélemény-kutató intézet elemzője.
A felmérés azt is kimutatta, hogy azok között, akik hajlandók lennének fegyverrel megvédeni Csehországot, a férfiak felülreprezentáltak a nőkhöz képest: 42 százalék szemben 15 százalékkal. Korosztályok szerint főként a fiatalok lennének hajlandóak harcolni. A kevésbé iskolázott csehek körében kisebb az ország védelmének hajlandósága.
Ugyanakkor a STEM szerint a cseheket nem különösebben vonzza a hadseregben a szolgálat.
„A hivatásos katonai szolgálat vagy az aktív tartalékos szerep iránt viszonylag alacsony az érdeklődés, a lakosság jelentős részét érdekelné egy rövid távú katonai kiképzés, amely során elsajátíthatnák az alapokat” – fogalmazott Táborský.
A válaszadókat főként az egészségügyi ismeretek, az elsősegélynyújtás és a válsághelyzetekben a helyes viselkedés érdekelné a seregen belül. Legkevésbé a kiberbiztonság és a lőfegyverek használata iránt mutattak érdeklődést.
A kutatásból az is kiderült, hogy enyhén csökkent azok száma, akik a védelmi kiadások növelését támogatnák. „Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a jelenlegi kiadásokat is túlzónak tartják, vagy egyáltalán nincs véleményük a témában, ami inkább érdektelenségre utal” – tette hozzá Jiří Táborský, megjegyezve, hogy ez az álláspont nagyrészt a csehek mélyen gyökerező hozzáállását tükrözi, miszerint jobb lenne semlegesnek maradni, és nem belekeveredni semmibe.
Azzal, hogy Csehország a következő években a GDP 5 százalékára növelje a védelmi kiadásait, mindössze a csehek 8 százaléka ért egyet.
Körülbelül egyharmaduk szerint a jelenlegi, 2 százalékos szinten kellene maradniuk.








