Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (hátul középen) a közigazgatási tisztviselők számára rendezett honvédelmi alapfelkészítési gyakorlaton a honvédség csobánkai harcászati gyakorlóterén 2024. március 24-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Felmérés: a katonai szolgálat nem, a kiképzés megmozgatná a cseheket

Ha Csehországot katonai támadás érné, a csehek körülbelül fele hajlandó lenne megvédeni hazáját – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet felméréséből. A kutatásból az is kiderült, hogy a csehek többsége nem fontolgatja, hogy katonai szolgálatot vállaljon és ellenzik a védelmi kiadások jelentős emelését.

A júniusban, 1059 válaszadó bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás első kérdése úgy szólt, hogy hajlandók lennének-e a válaszadók fegyverrel a kezükben részt venni az aktív védelemben, ha Csehországot katonai támadás érné. Erre a kérdésre a megkérdezettek 28 százaléka válaszolt igennel. „A következő kérdés úgy hangzott, hajlandók lennének-e támogató szerepben részt venni – például logisztikában, informatikai területen vagy az egészségügyben –, amire a válaszadók 53 százaléka válaszolt igennel” – magyarázta Jiří Táborský, a STEM közvélemény-kutató intézet elemzője.

A felmérés azt is kimutatta, hogy azok között, akik hajlandók lennének fegyverrel megvédeni Csehországot, a férfiak felülreprezentáltak a nőkhöz képest: 42 százalék szemben 15 százalékkal. Korosztályok szerint főként a fiatalok lennének hajlandóak harcolni. A kevésbé iskolázott csehek körében kisebb az ország védelmének hajlandósága.

Ugyanakkor a STEM szerint a cseheket nem különösebben vonzza a hadseregben a szolgálat.

A hivatásos katonai szolgálat vagy az aktív tartalékos szerep iránt viszonylag alacsony az érdeklődés, a lakosság jelentős részét érdekelné egy rövid távú katonai kiképzés, amely során elsajátíthatnák az alapokat” – fogalmazott Táborský.

A válaszadókat főként az egészségügyi ismeretek, az elsősegélynyújtás és a válsághelyzetekben a helyes viselkedés érdekelné a seregen belül. Legkevésbé a kiberbiztonság és a lőfegyverek használata iránt mutattak érdeklődést.

A kutatásból az is kiderült, hogy enyhén csökkent azok száma, akik a védelmi kiadások növelését támogatnák. „Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a jelenlegi kiadásokat is túlzónak tartják, vagy egyáltalán nincs véleményük a témában, ami inkább érdektelenségre utal” – tette hozzá Jiří Táborský, megjegyezve, hogy ez az álláspont nagyrészt a csehek mélyen gyökerező hozzáállását tükrözi, miszerint jobb lenne semlegesnek maradni, és nem belekeveredni semmibe.

Azzal, hogy Csehország a következő években a GDP 5 százalékára növelje a védelmi kiadásait, mindössze a csehek 8 százaléka ért egyet.

Körülbelül egyharmaduk szerint a jelenlegi, 2 százalékos szinten kellene maradniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

Szakértő: nem drágább Európában külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon

A legnépszerűbb országoknak a külföldi továbbtanulás szempontjából Hollandia és Belgium számít, de Ázsia felé is egyre jobban nyitnak a diákok – mondta el az InfoRádióba Sywa Petra a Baltic Council regionális menedzsere. Sywa Petra hozzátette, az Egyesült Államokon kívül nem mondható el, hogy drágább lenne külföldi egyetemre járni, mint Magyarországon.

Eljöhetett a radikális jobboldal napja Németországban

Vasárnap tartományi parlamenti választást tartanak a mintegy 2,1 millió lakosú Szász-Anhaltban. Bár a voksolás alapesetben elsősorban a helyi és a német belpolitika követőit érdekelné, a nemzetközi figyelem most mégis erre a tartományra fókuszál. A választás tétje ugyanis túlmutat a regionális kereteken: nem az a kérdés, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) szerzi-e meg a legtöbb képviselői helyet, hanem az, hogy eléri-e az abszolút többséget, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható-e az első AfD-s tartományi miniszterelnök megválasztása.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tűzszünetet rendelt el Putyin, majd Moszkvában tárgyalt Trump embereivel – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Tűzszünetet rendelt el Putyin, majd Moszkvában tárgyalt Trump embereivel – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elrendelte, hogy három napig szüneteltessék a Kijev elleni légicsapásokat az amerikai delegáció Moszkvába érkezésére tekintettel - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Orosz sajtóbeszámolók szerint Steve Witkoff, Donald Trump elnöki megbízottja és Jared Kushner, az amerikai elnök veje tegnap mintegy három órán át tárgyalt Putyinnal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton beszélt az orosz fővárosban tárgyaló amerikai küldöttekkel, akiket ma Kijevben fogad. Az ukrán elnök közölte: készek betartani a tűzszünetet a tárgyalási folyamatban érintett városokkal kapcsolatban. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi háborús fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×