Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (hátul középen) a közigazgatási tisztviselők számára rendezett honvédelmi alapfelkészítési gyakorlaton a honvédség csobánkai harcászati gyakorlóterén 2024. március 24-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Felmérés: a katonai szolgálat nem, a kiképzés megmozgatná a cseheket

Ha Csehországot katonai támadás érné, a csehek körülbelül fele hajlandó lenne megvédeni hazáját – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet felméréséből. A kutatásból az is kiderült, hogy a csehek többsége nem fontolgatja, hogy katonai szolgálatot vállaljon és ellenzik a védelmi kiadások jelentős emelését.

A júniusban, 1059 válaszadó bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás első kérdése úgy szólt, hogy hajlandók lennének-e a válaszadók fegyverrel a kezükben részt venni az aktív védelemben, ha Csehországot katonai támadás érné. Erre a kérdésre a megkérdezettek 28 százaléka válaszolt igennel. „A következő kérdés úgy hangzott, hajlandók lennének-e támogató szerepben részt venni – például logisztikában, informatikai területen vagy az egészségügyben –, amire a válaszadók 53 százaléka válaszolt igennel” – magyarázta Jiří Táborský, a STEM közvélemény-kutató intézet elemzője.

A felmérés azt is kimutatta, hogy azok között, akik hajlandók lennének fegyverrel megvédeni Csehországot, a férfiak felülreprezentáltak a nőkhöz képest: 42 százalék szemben 15 százalékkal. Korosztályok szerint főként a fiatalok lennének hajlandóak harcolni. A kevésbé iskolázott csehek körében kisebb az ország védelmének hajlandósága.

Ugyanakkor a STEM szerint a cseheket nem különösebben vonzza a hadseregben a szolgálat.

„A hivatásos katonai szolgálat vagy az aktív tartalékos szerep iránt viszonylag alacsony az érdeklődés, a lakosság jelentős részét érdekelné egy rövid távú katonai kiképzés, amely során elsajátíthatnák az alapokat” – fogalmazott Táborský.

A válaszadókat főként az egészségügyi ismeretek, az elsősegélynyújtás és a válsághelyzetekben a helyes viselkedés érdekelné a seregen belül. Legkevésbé a kiberbiztonság és a lőfegyverek használata iránt mutattak érdeklődést.

A kutatásból az is kiderült, hogy enyhén csökkent azok száma, akik a védelmi kiadások növelését támogatnák. „Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a jelenlegi kiadásokat is túlzónak tartják, vagy egyáltalán nincs véleményük a témában, ami inkább érdektelenségre utal” – tette hozzá Jiří Táborský, megjegyezve, hogy ez az álláspont nagyrészt a csehek mélyen gyökerező hozzáállását tükrözi, miszerint jobb lenne semlegesnek maradni, és nem belekeveredni semmibe.

Azzal, hogy Csehország a következő években a GDP 5 százalékára növelje a védelmi kiadásait, mindössze a csehek 8 százaléka ért egyet.

Körülbelül egyharmaduk szerint a jelenlegi, 2 százalékos szinten kellene maradniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×