Infostart.hu
eur:
386.46
usd:
328.24
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
A brit parlament felvételén Rishi Sunak brit miniszterelnök (jobbról,középen) tájékoztatást ad az Izrael ellen végrehajtott iráni rakéta- és dróntámadásról a törvényhozás alsóházában, Londonban 2024. április 15-én. Sunak szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Korhatáros téma: durván belenyúlnának a választási rendszerbe, forrnak az indulatok a briteknél

A 16 évesek is szavazhatnak majd Nagy-Britanniában. A lépés támogatói a demokrácia kiterjesztését látják, a bírálók szerint a kormány cinikus húzásáról van szó, hogy meggyengítse ellenzékét.

Mindössze néhány ország van a Földön, ahol 16 évesek is szavazhatnak parlamenti választásokon. Ezek egyike Ausztria, és most Nagy-Britannia is csatlakozik hozzá. Sir Keir Starmer kormánya felgyorsítja a korhatár leszállítását, amellyel másfélmillió 16 és 17 éves kap szavazati jogot a következő parlamenti választásokon.

A döntés hívei a demokrácia kiterjesztését emlegetik és azt: a 16 évesek dolgozhatnak, adózhatnak és szolgálhatnak katonaként – így képviseletre is jogosultak. A bírálók szerint kérdéses a politikai érettségük, a józanabb kommentárok pedig elemzéseket említenek, amelyek szerint a fiatal szavazók hagyományosan a baloldalt támogatják: a tavalyi választáson a brit fiatalok több mint kétharmada baloldali pártokra voksolt, míg a jobboldal támogatottsága körükben jóval alacsonyabb volt.

A lépés tehát komoly stratégiai előnyt jelenthet a Munkáspártnak, amelynek támogatottsága a nyár óta 34 százalékról 23-ra esett vissza, miközben a jobboldali populista Reform UK – Nigel Farage volt brexitaktivista pártja – most már országos átlagban is az élen áll, 29 százalékkal.

A konzervatív Telegraph című lap elemzése szerint a választójog kiszélesítése önmagában kilenc olyan választókerület sorsát döntheti el, amely máskülönben a Reform párthoz került volna. Farage úgy fogalmazott: „Ez a politikai rendszer elcsalására tett kísérlet. De kellemetlen meglepetést tartogatunk a számukra.”

A konzervatívok több vezetője is hasonló hangnemben bírálta az intézkedést, azt sugallva, hogy a kormány a gyengülő népszerűségét próbálja ellensúlyozni. Ugyanakkor Angela Rayner miniszterelnök-helyettes, akinek tárcája előkészíti az új szabályokat, saját fiatalkori tapasztalatára hivatkozott: ő 16 évesen lett anya, és akkor már „ételt tett a család asztalára”.

A bírálók felhozzák: a 16 évesek nem köthetnek házasságot, nem vásárolhatnak cigarettát, nem vezethetnek autót és nem szolgálhatnak esküdtként — így szerintük a választójog még korai a számukra.

Sir Simon Clarke volt konzervatív miniszter „a választókerületek gátlástalan átírásának” nevezte a döntést. „Lélegzetelállítóan cinikus lépés. A kormányprogrambeszédükben még nem volt benne, most, hogy esik a népszerűségük, gyorsan elővették” – tette hozzá.

A reform része egy átfogóbb csomagnak is, amely a kormány szerint a választók bizalmának visszaszerzését szolgálja. A javaslatcsomag tartalmazza az adományozásra vonatkozó szabályok szigorítását – így például a fedőcégektől származó politikai adományokat tiltanák –, és lehetővé tennék, hogy a választók bankkártyával is igazolhassák magukat a szavazóhelyiségekben.

Ausztriában az elemzések nem mutatják, hogy a fiatal választók kifejezetten a jobboldalt vagy a baloldalt támogatják-e. Viszont a briteknél más lehet a helyzet.

A lépést üdvözölte a Skót Nemzeti Párt és a brit Zöldek is. Pete Wishart, az SNP helyettes frakcióvezetője úgy nyilatkozott: „Skócia már 2015 óta biztosítja a szavazati jogot a 16–17 éveseknek. Jó látni, hogy végre az Egyesült Királyság is követi a példánkat.” Ellie Chowns, a Zöldek egyetlen parlamenti képviselője hozzátette: „Ez egy fontos lépés egy befogadóbb demokrácia felé.”

A brit Liberális Demokraták az ötlet támogatása mellett az arányos választási rendszer bevezetését is sürgetik (mivel a briteknél csak egyéni választókerületben történik megméretés és a győztes mindent visz, azaz a más pártok emberére adott szavazat elvész). A munkáspárti kormány viszont jelezte: ilyen irányú reform nincs napirenden. Az ellenzékiek közül többen attól tartanak, hogy az új szavazók egy része esetleg nem is a Munkáspártot, hanem a Zöldeket vagy egy új, baloldali alternatívát – például a Jeremy Corbyn volt Labour-vezér által fémjelzett és kifejezetten a gázai témát előtérbe toló formációt – erősítheti majd.

A Downing Street mindenesetre kitart amellett, hogy nem politikai számításról, hanem egy régóta hangoztatott programpontról van szó. Egy szóvivő úgy fogalmazott: „A kormány épp azt valósítja meg, amire a választók felhatalmazást adtak.”

Mindez azt jelenti, hogy ha a reformok időben megtörténnek, akkor a brit 16 és 17 évesek először a 2028-as önkormányzati, majd a 2029-es parlamenti választáson szavazhatnak – hacsak Sir Keir Starmer addig nem dönt egy előre hozott választás kiírásáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×