Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Mentőalakulatok dolgoznak egy orosz rakétacsapásban találatot kapott lakóépületnél Kijevben 2025. június 23-án, miután reggelre virradóan az orosz hadsereg 16 rakétát és több mint 350 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. Az ukrán fővárosban legkevesebb hatan meghaltak, tizenkilencen megsebesültek. Kijev és Csernyihiv megyében is vannak áldozatok, hat helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, huszonöt esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Reuters: Vlagyimir Putyin csak akkor állna meg, ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana

Putyin orosz elnököt nem izgatják Donald Trump kijelentései, és kész tovább háborúzni Ukrajnában, amíg nem kötnek békemegállapodást az ő feltételei szerint.

A Reuters hírügynökség a Kremlhez közeli forrásoktól kapta azt az információt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart Donald Trump bírálataitól, és további területeket akar elfoglalni Ukrajnában. A források szerint a háború addig tart majd, amíg a Nyugat nem lesz hajlandó Moszkva feltételei alapján tárgyalni az orosz vezetéssel.

A három, a Kreml gondolkodását ismerő forrás szerint az orosz vezetés biztos abban, hogy a gazdaság és a hadiipar bírni fogja az újabb amerikai szankciókat, sőt: „evés közben jön meg az étvágy” – fogalmazott egyikük, utalva arra, hogy Putyin akár újabb ukrán területeket is el akar majd foglalni.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy több milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, aminek árát az európai szövetségesek fizetik ki. A szállítmányban többek között Patriot rakétarendszerek lesznek. Trump továbbá ötvennapos határidőt adott Moszkvának a háború leállítására, és ha nem lép, akkor újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot. Vlagymir Putyin viszont – a források szerint – „úgy érzi, senki nem tárgyalt vele komolyan a békéről, így folytatja, amíg el nem éri a céljait”.

A célok jól pedig ismertek: Ukrajna semlegessége, a NATO-csatlakozás jogi tilalma, az orosz ajkú lakosság védelme és a már megszállt területek – köztük a Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – orosz fennhatóságának elismerése a régiók teljes közigazgatási területén. Putyin nyitott lenne egy nagyhatalmak által garantált ukrán biztonsági megállapodásra is, bár ennek részletei homályosak – tették hozzá a Reuters forrásai.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont közben ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna maga dönthessen NATO-tagságáról, és azt is közölte: soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását az elfoglalt területek felett. A háború jelenleg patthelyzethez közeli állapotban van: az orosz hadsereg a nyár eleje óta több mint 1400 négyzetkilométert foglalt el, de az ukrán védelem még tartja magát.

Trump és Putyin az elmúlt hónapokban több alkalommal is telefonon egyeztetett, de a fegyverszünet részleteiről nem született megállapodás.

A Kreml szerint Oroszország felkészült a huzamosabb háborúra, és katonai termelésben már meg is előzi a NATO-t bizonyos kulcsfontosságú területeken. Egyes források szerint Putyin csak akkor állna meg, „ha Ukrajna védelme erősebb ellenállást tanúsítana” – ellenkező esetben azonban újabb régiókat foglalhat el, például Dnyipropetrovszk, Szumi vagy Harkiv térségében.

Közben kiderült, hogy Donald Trump amerikai elnök – miközben Putyint győzködi – arra szólította fel Zelenszij ukrán elnököt, hogy az ukrán erők ne indítsanak súlyos dróntámadásokat Moszkva ellen. Egyes médiumok szerint a hónap elején éppenséggel arról győzködte, hogy fokozza az orosz területek elleni támadásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×