Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
327.88
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal tartott sajtóértekezleten a két ország kormányának együttes ülését követően Ungvár közelében 2024. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogova

Robert Fico megvétózhatja a további uniós szankciókat Oroszország ellen

A szlovák miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy Szlovákia megvétózhatja az Oroszország elleni újabb uniós szankciókat, amennyiben azok hátráltatnák a békefolyamatot. A kormányfő a pozsonyi parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén – mielőtt Brüsszelbe indult volna az európai csúcstalálkozóra – hangsúlyozta: „Egyre kevesebben akarnak harcolni, mégis az Európai Unió egyes országai folyamatosan napirendre tűzik a fegyverszállítás kérdését.”

Robert Fico a csütörtök reggeli bizottsági ülésen megerősítette a szlovák kormány álláspontját, amely elutasítja Ukrajna katonai támogatását. Hozzátette, hogy

Pozsony szorgalmazza Kijev uniós csatlakozását, amennyiben az megfelel a szükséges feltételeknek.

A miniszterelnök úgy véli, hogy a nagy országok igyekezni fognak elhalasztani Ukrajna uniós integrációját.

Robert Fico szerint az Európai Unió számára rendkívül veszélyes imázsveszteséget jelentene, ha egyedül maradna a háborús támogatásban.

„Lassan már senki sem akar harcolni. Csak az Európai Unió egyes országai nyitják meg újra és újra a fegyverszállítás kérdését” – mondta az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Véleménye szerint az EU-nak a békére kell törekednie Ukrajnában, és Szlovákia igyekezni fog, hogy ezt az üzenetet belefoglalják a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába.

Az ellenzéknek üzenve kijelentette, hogy nem mond mást otthon, mint Brüsszelben. A szlovák kormány álláspontját racionálisnak és pragmatikusnak nevezte.

„Nem tudjuk megakadályozni, ha valaki kétoldalú döntést hoz arról, hogy fegyvereket adományoz Ukrajnának” – jelentette ki Fico, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet soha többé nem fog ingyen fegyvereket adni Kijevnek. „Csak

kereskedelmi alapon vagyunk hajlandók együttműködni”

– tette hozzá, kiemelve, hogy Szlovákia továbbra is nyújt majd humanitárius segítséget. Hangsúlyozta, hogy a zárókövetkeztetésekben mindig szerepel az a kitétel, hogy a katonai segítségnyújtás figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait.

A miniszterelnök szerint „nagy törekvések” vannak arra, hogy a szankciós csomagokba olyan elemeket is belefoglaljanak, amelyek Szlovákiát is fenyegethetik, például a nukleáris programot. „Ha azt látjuk, hogy az újabb szankciók a békefolyamatot veszélyeztetik, kész vagyok megvétózni azokat, ebben nincs semmi rossz” – jelentette ki Fico.

A csúcstalálkozó egyik témája az EU védelmi képességeinek növelése lesz. A miniszterelnök elutasítja az Európa „felfegyverzéséről” szóló vitákat, inkább a biztonság növeléséről kíván beszélni. Szerinte bármilyen békemissziót csak a békekötés után lehetne Ukrajnába küldeni. Nem támogatja, hogy ilyen missziókban szlovák katonák is részt vegyenek. Véleménye szerint az ilyen békefenntartó erőknek csak olyan országokból kellene állniuk, amelyek nem közvetlen szomszédai Ukrajnának és Oroszországnak. „Szlovákia nem kíván részt venni egy ilyen misszióban” – hangsúlyozta Robert Fico.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×