Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: Unsplash.com

Így érzik magukat Szlovákiában az ukrán menekültek

Az Ukrajnából érkező menekültek többsége úgy érzi, elfogadják őket Szlovákiában – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia felméréséből. A kutatásban részt vevő menekültek 67 százaléka jelenleg fizetett munkát végez Szlovákiában. A legnagyobb problémát viszont továbbra is a nyelvi nehézségek jelentik.

Az Ukrajnából az elmúlt három év alatt érkezők többsége úgy érzi, hogy Szlovákiában elfogadják őket, és nyitottak az integrációjukra. A felmérésben részt vevők több mint kétharmada talált már magának munkát. A gyerekek és fiatalok is beilleszkedtek a szlovák oktatási rendszerbe, bár

a nyelvi akadályok továbbra is nehézséget okoznak.

A Szlovák Tudományos Akadémia legfrissebb kutatása szerint a válaszadók több mint kétharmada, jelezte, hogy jelenleg fizetett munkát végez. „Ez magasabb gazdasági aktivitási arányt jelent, mint a szlovák állampolgárok esetében, amit főként az ukrán népesség alacsonyabb nyugdíjas aránya magyaráz” – fejtette ki Jana Papcunová, az akadémia Társadalomtudományi és Pszichológiai Központjának munkatársa. Hozzátette, hogy a menekültek közel kétharmada az Ukrajnában megszerzett képesítésének megfelelő munkát talált Szlovákiában.

A 6–11 év közötti gyermekek 93 százaléka jár általános iskolába Szlovákiában, míg a 15–17 év közöttiek 89,7 százaléka folytatja tanulmányait középiskolában. Sok gyermek azonban nehézségekbe ütközik a teljes beilleszkedés során. „Annak ellenére, hogy sok gyermek beiratkozott az oktatási rendszerbe, számos akadállyal szembesülnek a teljes iskolai integráció során, amelynek legjelentősebb tényezője a nyelvi akadály” – hívta fel a figyelmet Jana Papcunová.

A kutatás eredményei szerint az Ukrajnából érkezők nyitottak a szlovák társadalomba való beilleszkedésre. Például a megkérdezettek 68 százaléka nyitott lenne arra, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a szlovákokkal, és többségük, 58 százalékuk úgy érzi, hogy elfogadják őket az országban. Ugyanakkor közel

egynegyedük arról számolt be, hogy származása miatt elutasítást vagy kedvezőtlen bánásmódot tapasztalt.

A kutatást a Szlovák Tudományos Akadémia a Focus ügynökséggel együttműködve végezte tavaly novemberben. A felmérésben 503, 18 és 81 év közötti válaszadó vett részt, akik az ukrajnai háború kitörése után érkeztek Szlovákiába.

A háború kitörésének harmadik évfordulóján Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök a közösségi médiában megosztott bejegyzésében úgy fogalmazott, „az ukrajnai háború rengeteg szenvedést, áldozatot és pusztulást okozott. A nemzetközi közösség és a vezetők előtt komoly feladat áll: véget vetni ennek az emberi szenvedésnek, és megteremteni egy fenntartható békét, amelyet minden érintett fél elfogad”. Az államfő bízik abban, hogy a nemzetközi színtéren megkezdett diplomáciai erőfeszítések és párbeszéd elvezetnek a háború lezárásához és egy tartós béke megteremtéséhez.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×