Infostart.hu
eur:
386.06
usd:
330.56
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Aljakszandr Lukasenka kíméletlenül visszavágott Volodimir Zelenszkijnek

A sajátos beszólásairól ismert fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka meglepő dolgot ismert be: egyrészt diktatúrát említett a hazájában, másrészt demokráciát Ukrajnában. Viszont nem úgy van jól, ahogy képzelik - adta értésre.

Jobb egy diktatúra Fehéroroszországban, mint egy demokrácia Ukrajnában... pontosabban: a jelenlegi ukrajnai demokráciánál jobb a jelenlegi fehérorosz diktatúra - erről elmélkedett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy pravoszláv karácsonyi misén.

A 2020-as elnökválasztások elcsalásával, majd a Nyugatról is bátorított ellenzék elleni brutális fellépéssel - benne egy Ryanair-járat leszállásra kényszerítésével - vádolt rendszer első embere Logoszjk városában, a Csodatevő Nyikoláj székesegyházban jelentette ki mindezt.

"Mondják csak, hogy nálunk diktatúra van, meg amit akarnak. Figyeljenek, jobb az olyan diktatúra, mint ami Fehéroroszországban van, mint a demokrácia, ami Ukrajnában van. Ki kell bírnunk. Semmi esetre sem szabad meginogni"

- közölte az elnök. Aljakszandr Lukasenkával kapcsolatban a szomszéd állam vezetője, Volodimir Zelenszkij tett egy meglepő állítást. Azt mondta, hogy a fehérorosz elnök bocsánatot kért tőle, amiért Oroszország az ő területéről is támadta a 2022-ben invázió kezdetén Ukrajnát.

Ez az állítás is a többórás, Lex Fridman podcast-beszélgetésben hangzott el, amelyet a szovjet születésű házigazda Kijevben vett fel Zelenszkijjel.

"Bocsánatot kért tőlem, azt mondta, nem én voltam. A rakétákat az én területemről lőtték ki, de Putyin indította őket. Ezt mondta. Tanúim vannak, bocsánatot kérek, Volodimir, nem én voltam, nem én irányítok" - monda vissza Lukasenka állítólagos szavait Zelenszkij.

Az ukrán elnök azt is állította, hogy kérdőre vonta a szomszéd állam vezetőjét:

"Megmondtam neki, te is gyilkos vagy, a rakéták a te földedről jöttek, hogy engedted meg?"

Volodimir Zelenszkij szerint Aljakszandr Lukasenka még megdöbbentő módon azt is felvetette, hogy az ukránok mérjenek válaszcsapást a fehéroroszországi Mozirban található olajfinomítóra. "Micsoda? Miről beszélsz, milyen válaszcsapás?" - kérdezett vissza állítása szerint az ukrán elnök.

Kommentátorok korábban azt a vádat fogalmazták meg, hogy Moszkva "hamis zászlós" támadást akar a főként orosz kőolajat feldolgozó finomító ellen, mert akkor bele lehetne rántani a háborúba Fehéroroszországot.

Aljakszandr Lukasenka - azt állítva, hogy hírszerzési információt kapott - tavaly tavasszal már azzal fenyegetőzött, hogy "tízszeres választ" kap Ukrajna, ha drónokkal merné támadni a komplexumot.

Az ügyben új fejlemény, hogy Lukasenka szóvivője, Natalia Eismont cáfolta, hogy bármiféle bocsánatkérés történt volna, "mivel nincs miért bocsánatot kérnünk" - fogalmazott. A szóvivő szerint a két elnök a háború első napjaiban beszélt, mert Lukasenka fiának telefonján ott volt Zelenszkij száma. Lukasenka a háború kiprovokálásával vádolta meg Zelenszkijt és azt mondta: le kéne ülnie tárgyalni Putyin orosz elnökkel - állítja az illetékes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×