Infostart.hu
eur:
360.12
usd:
316.78
bux:
0
2026. július 28. kedd Szabolcs
Nyitókép: Pixabay

A hat pszichológiai trükk, amivel a csalók most dolgoznak

Hiába erősködik mindenki, hogy résen van, az online (és offline) csalás virágzik, és valószínűleg önnél is próbálkoztak nemrég. A körmönfont szélhámosok hat, jól bevált módszert alkalmaznak, és ha valaki nem dől be nekik, próbálkoznak a következő áldozatjelöltnél. Hogyan szűrjük ki őket?

A lifehacker.com nevű portál szerint csak tavaly több mint két és félmillióan jelentették, hogy csalás áldozatai lettek. A bűnözők csillagászati összeget, 10 milliárd dollárt kaszáltak. Azért, mert néhány jól bevált pszichológiai trükkel csalják csapdába a hiszékeny vagy inkább sérülékeny áldozataikat. A szó szoros értelmében rá tudják venni az embert olyan döntésekre, amelyeket később maga sem tud megmagyarázni. Ezért érdemesebb nem kinevetni a pórul jártakat, hanem felkészülni az alábbi csalási receptekre:

1. Hallgasson a tekintélyre!

A csalók gyakran adják ki magukat hivatalos személynek, például adóhivatali dolgozónak, rendőrnek vagy valamilyen szakértőnek. Sok egyszerű polgár alapból tiszteli a rangot és a beosztást, és a csalók ezzel máris áthatoltak az ellenállás első gátján.

A csalók a glória-effektusnak nevezett kognitív torzítást használják ki. Azt, hogy nekünk az adott helyzetben kevesebb az információnk, és az állítólagos hivatalos személy vagy szakértő státuszát elfogadva hajlamosak vagyunk engedelmeskedni az utasításaiknak. Ez még akkor is így van, ha ezek az utasítások furcsának tűnnek – például, hogy ajándékutalvány vásárlásával megfizethető a büntetés.

Mire jó ilyenkor figyelni? Ha magát befolyással bíró személynek kiadó ember nem akarja, hogy ellenőrizze az állításait, vagy retorzióval fenyegeti, ha leteszi a kagylót, vagy ha nem ad elég időt az állítások ellenőrzésére, akkor az gyanús.

2. Sürgetik

A csalók arra játszanak – írja a lifehacker –, hogy ön az agya érzésekre és megérzésekre nyitott részét használja. Ezért van az, hogy a félelem vagy a hiányérzet bevetésével kényszerítik rá, hogy tegye, amit ők akarnak.

A csalásokat sokszor „exkluzív, rövid ideig elérhető lehetőségként” vezetik elő. Máris aktiválták az áldozatnál az érzelmi mechanizmust, mert persze, ki akar lemaradni a jó üzletről. Abban a pillanatban, amikor jelzik valakinek, hogy valamit megkaphat, bekapcsol az érzelmi reflex eme előny megvédésére, amely figyelmen kívül hagyja a racionálisabb gondolatokat.

A fordítottja ennek az, amikor a csalók egy nagy összegű, hamis számla vagy a „hiányzó postaköltség” kiegyenlítését vagy a cím pontosítását követelik (az üzenetben található linken – amire ne kattintson rá!).

Az ember hajlamos elhinni, hogy hibázott, gyorsan korrigálnia kell és nem gondolja át, hogy mi történhet, ha kattint. Mire jó ilyenkor figyelni? Ha nyomást gyakorolnak önre, hogy azonnal oldjon meg egy problémát vagy használjon ki egy előnyös alkut, akkor húzza be a kéziféket. Egyetlen legitim vállalkozás vagy szervezet sem kényszeríti átgondolatlan döntésekre.

3. Fél lábbal az ajtóban

A csalók tudják, hogy az ember fejében bekapcsol a sziréna, ha valami hatalmas összeg vagy nagy erőfeszítés kerül szóba. Ezért először „a fél lábbal az ajtóban” technikát alkalmazzák, hogy „megpuhítsák”. Ennek az a lényege, hogy először egy kis szívességet kérnek (hasonlóan az utcai adománygyűjtőkhöz, akik például azt kérdezik: szereti az állatokat?)

Az első kérdés után azonban jönnek a felszólítások, de ekkor az ember már megadta az első beleegyezést, amiből nehéz kihátrálni. Tehát, ha azt mondta az utcán, hogy támogatja az ügyet, és ezek után nem akar adakozni, akkor hazugnak érezheti magát. A csalók itt azt a pszichológiai jelenséget is kihasználják, hogy ha az ember már időt és energiát fektetett valamibe, akkor nehezebben száll ki belőle konkrét eredmény nélkül.

A rafináltabb csalók használhatják a „fordított fél lábban az ajtóban” technikát: először valami nagyon nagyot kérnek, amit könnyű visszautasítani. A következő ajánlat már szerényebb és ezért elfogadhatónak tűnik. Mire jó ilyenkor figyelni? Ha egy idegen azonnal belecsap a sűrűjébe, kezdjen el gyanakodni.

4. Viszonosság

A civilizáció alapja a viszonosság – ha valaki tesz valamit értünk, akkor mi úgy érezzük, tartozunk azzal, hogy viszonozzuk. Ez még akkor is működik, ha nem kértünk a szívességből – ami gyakran egy állítólagos árengedmény vagy exkluzív hozzáférés formájában érkezik „a két szép szemünkért”.

A csaló ilyenkor bókolni és érdeklődni kezd, hogy a tartozás érzését keltse bennünk. Addig érdeklődik és beszélget velünk, amíg ki nem fáraszt és akkor már könnyebben manipulálhat bennünket.

Mire jó ilyenkor figyelni? Az totális ismeretlenektől érkező spontán bókok vagy felajánlott szívességek szolgáljanak vészcsengőként, hogy hamarosan érkezik egy viszonzásra ösztönző manőver, amivel a csaló a lekötelezettjévé próbál tenni bennünket.

5. Szeretetbombázás

A modern kori csalások egyik formája a „romantikus csalás”. Ezek akár hetekig-hónapokig tartó ismerkedéssel járnak. A szélhámos egy vonzó és érdeklődő romantikus partnerként tűnik fel, aki „sajnos” messze van és nem tud személyesen találkozni velünk. De addig dolgozik, amíg az áldozat elhiszi, hogy szerelmes belé, amikor is jön a kérés, hogy segítse ki anyagilag, mert elromlott az autója, elvesztette a pénzét és nem tud utazni vagy kórházba került az anyukája.

Kívülről nézve megdöbbentő – írja a lifehacker –, hogy az emberek nem kezdenek azonnal gyanakodni, amikor újdonsült ismerősük pénzt kér. A csalók azonban először „szeretetbombázásnak” vetik alá áldozatukat, akit ezek után könnyen tudnak manipulálni.

A bombázás a szeretet szűnni nem akaró kifejezéseivel indul, majd hirtelen, mintha elzárták volna a csapot, ami arra készteti az áldozatot, hogy erőfeszítést tegyen az érzés fenntartására. Ezek után már ő dolgozik azért, hogy a szélhámos kegyeiben maradhasson.

Mire jó ilyenkor figyelni: ha egy friss ismerős elhalmoz a figyelmével és a bókjaival, legyen óvatos. Ha pedig váratlanul visszavesz belőle és még mérges is lesz önre, akkor szinte bizonyosan manipulálni akarják (vagy az illetőnek pszichológiai problémái vannak).

6. Korai nyereség

Az úgynevezett „disznóvágási” csalások során alkalmazzák „a korai nyereség” módszerét, ami egyszerű: ahhoz, hogy elnyerje az ön bizalmát a csaló, először engedi, hogy valódi pénzt nyerjen tőle. Például meghívják önt, hogy fektessen be valamibe – mondjuk kriptovalutába. Egy kis összeggel be is száll, és lám, nem csapják be, hanem nyer és még ki is szállhat!

Ez a technika azt célozza, hogy megszerezzék az ön bizalmát. A kis nyereség után már könnyebben kockáztat és már rá lehet venni önt arra, hogy nagyobb pénzt fektessen be, még akkor is, ha azt nehezebb lesz kivenni, hiszen ott a bizonyíték, már nyert a lehetőséggel.

Mire jó ilyenkor figyelni: ha úgy érzi, kis összeggel való befektetésre kényszerítik és „garantált” profitot ígérnek, akkor lehet hogy próbálják „felhizlalni, hogy aztán levágják, mint egy malacot”.

Címlapról ajánljuk
Nagy Viktor: három-öt éven belül kritikus lesz a létszámhiány az idősellátásban, de van jó hír is

Nagy Viktor: három-öt éven belül kritikus lesz a létszámhiány az idősellátásban, de van jó hír is

Az Európai Bizottság július közepén közzétett demográfiai jelentése szerint az európai társadalmak gyors öregedése egyre nagyobb kihívást jelent az idősgondozási rendszerek számára. A dokumentum szerint 2050-re már csaknem minden harmadik uniós polgár 65 év feletti lesz, ami jelentősen növeli az idősellátás és a hosszú távú gondozás iránti igényt. Arról, hogy miként változhat az idősek gondozása Európában, valamint arról, hogy milyen szerepe lesz a jövőben az idősotthonoknak Magyarországon, Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke beszélt az InfoRádióban.
Új szabályok a fenntarthatósági kommunikációban - Lehet egy lekvár környezetbarát?

Új szabályok a fenntarthatósági kommunikációban - Lehet egy lekvár környezetbarát?

A környezetbarát lekvárral kapcsolatos kérdés talán szokatlannak tűnik, mégis jól mutatja azt a változást, amelyet az Európai Unió új szabályozása, az Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) irányelv hoz a vállalkozások fenntarthatósági kommunikációjában. Egyes cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy bemutassák környezeti és fenntarthatósági eredményeiket, az energiahatékonysági beruházások, megújuló energia alkalmazása, újrahasznosított csomagolóanyagok, fenntarthatóbb alapanyagok vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése mind olyan intézkedések, amelyekről érdemes kommunikálni, mások viszont épp a szigorodó szabályozás miatt egyszerűen abbahagyták a kommunikációt az elért eredményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×