eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a kijevi parlamentben az Oroszországgal vívott háború ezredik napján, 2024. november 19-én. A hadban álló felek 2014 óta tartó határ menti harcai 2022. február 24-én szélesedtek háborúvá, amikor Oroszország megtámadta nyugati szomszédját.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Az ukrán elnök megint harcias: az új orosz rakéta azt jelenti, Putyin nem akar békét

Oroszország új kísérleti hiperszonikus rakétájának alkalmazása a konfliktus súlyos eszkalációját jelenti – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ukrajna korábban azt állította, hogy az oroszok interkontinentális ballisztikus rakétával támadták őket első ízben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a közép-ukrajnai Dnyipro városát csütörtökön ért közép hatótávolságú ballisztikus rakétatámadás „újabb bizonyíték arra, hogy Oroszországnak nem érdeke a béke”. Az ukrán légvédelmi erők szerint a rakétát, amelynek hatótávolsága több mint 5400 kilométer, és amely nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, az Orosz Föderáció asztrahanyi régiójából, a Kaszpi-tenger partjáról lőtték ki.

Válaszul a NATO és Ukrajna a jövő héten Brüsszelben találkozik, hogy megvitassa az Oresnyik névre hallgató rakéta használatát. „Tesztel benneteket, kedves partnerek. Meg kell állítani. Az orosz akciókra adott kemény reakciók hiánya azt üzeni, az ilyen viselkedés elfogadható. Putyin ezt teszi” – fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve: „Nyomásra van szükség! Oroszországot valódi békére kell kényszeríteni, amit csak erővel lehet elérni.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be az újfajta rakéta tesztjét. A médiában sokáig az a hír keringett, hogy interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Dnyipro városára. Ezt később amerikai illetékesek korrigálták. Már ez is súlyos eszkalációnak számítana, mivel a ballisztikus rakéták jóval gyorsabbak, mint az egyszerűbb verziók, és nehezebb őket lelőni.

Annak ellenére, hogy az orosz elnök által bejelentett kísérleti fegyver, az Oresnyik „csak” közepes hatótávolságú, Putyin tájékoztatása szerint a hangsebesség tízszeresével halad, így nem lehet elfogni – ami azt jelenti, hogy Oroszország képes lenne Európa nagy részét, valamint az Egyesült Államok nyugati partvidékét is támadni.

Előzőleg az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a Lengyelországban újonnan megnyílt amerikai rakétabázis, amelynek építése során még az volt az érv, hogy azt az állítólagos iráni fenyegetés indokolja, a „semlegesítés szempontjából” első számú célpontja lesz az orosz erőknek.

Vlagyimir Putyin – a Reuters beszámolója szerint – arra is kitért, hogy Ukrajna november 19-én hat amerikai ATACMS-szel, november 21-én pedig brit Storm Shadow rakétákkal és amerikai gyártmányú HIMARS-szal csapott le Oroszországra, miután Joe Biden amerikai elnök kormánya engedélyezte nekik az amerikai fegyverek korlátozott bevetését. Az orosz hadsereg közleményében úgy fogalmazott, „a légvédelmi rendszerek két brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát, hat amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát és 67 repülőgép-típusú pilóta nélküli légijárművet lőttek le”.

Ide tartozik az is, hogy Moszkva londoni nagykövete a Sky News-nak adott interjúban azt mondta: rakétái révén Nagy-Britannia „közvetlenül részt vesz” az ukrajnai háborúban.

Moszkva a napokban módosította nukleáris doktrínáját, amely szerint már hagyományos fegyverekkel és egy atomhatalom támogatásával végrehajtott masszív támadásra is lehet atomcsapással válaszolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×