Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
flags of Slovakia and Czech Republic painted on cracked wall
Nyitókép: Racide/Getty Images

Még tart a kutya–macska barátság csehek és szlovákok között

A cseh külügyminiszter szerint még nem jött el az ideje a közös tárgyalások újbóli megkezdésének a szlovák kormánnyal.

„Még nem jött el az ideje annak, hogy Csehország újraindítsa a szlovák kormánnyal folytatott kormányközi konzultációkat” – jelentette ki Jan Lipavský cseh külügyminiszter egy rádióinterjúban.

A két ország kormánya közti kapcsolat márciusban vált fagyossá a szlovák kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt. Csehország március elején, válaszul Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos álláspontjára, elhalasztotta a cseh–szlovák kormányközi konzultációkat. Petr Fiala cseh miniszterelnök kabinetje ezt azzal indokolta, hogy nem ért egyet a szlovák kormány néhány külpolitikai lépésével, mindenekelőtt azzal, ahogy Robert Fico kormánya az ukrán–orosz háborúhoz viszonyul.

A két kormányzat között az azóta eltelt több mint hét hónapban sem kezdődtek újra a tárgyalások. „Egyes miniszterek szükség szerint találkoznak, de a közös kormányüléseknek még nem jött el az ideje” – fogalmazott a cseh külügyminiszter. Jan Lipavksy ugyanakkor megjegyezte, hogy a Csehország és Szlovákia közti kapcsolatok nem csupán politikai képviseletektől függnek, és a két ország közti viszony ilyen tekintetben különösen szoros.

Arra a kérdésre, hogy a cseh–szlovák kapcsolatok jelenlegi helyzete hogyan tükröződik a diplomáciában, a miniszter azt válaszolta, hogy a diplomaták profi szakemberek, akiknek az a feladatuk, hogy kapcsolatot tartsanak fenn. „Ezért a munkaszintű diplomáciai kapcsolatokra vagy a szakminiszteri partneremmel folytatott kommunikációra ez nincs jelentős hatással” – tette hozzá Jan Lipavsky.

Hogy mikor kerül sor a két ország közti kormánytalálkozóra, az így továbbra is kérdéses, mivel Ukrajnát illetően egyik kabinet sem változtatott azóta az álláspontján.

Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter épp a hétvégén jelentette be, hogy a büntetőhatóságok már vizsgálják a korábbi kormányok által Ukrajnának adományozott katonai eszközök átadásának körülményeit. A belügyminiszter Jaroslav Nadot, a Heger-kormány korábbi védelmi miniszterét bírálta, és feltette neki a kérdést, gondolt-e Szlovákia állampolgárainak védelmére, amikor eladományozta az ország vadászrepülőit és légvédelmi rendszereit Ukrajnának. Sutaj Estok bízik benne, hogy hamarosan kiderül, ki veszélyeztette az összes szlovákiai ember biztonságát.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök a hétvégén véget ért Prague Defence Summit elnevezésű háromnapos nemzetközi konferencián a háború kacsán úgy fogalmazott, hogy nehéz mindkét felet béketárgyalásokra ösztönözni, de a Nyugatnak, különösen Európának többet kell tennie, és nem várhat csupán az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának lépéseire.

„Kezdetektől fogva nem tettünk eleget. Csupán néhány ország adott meg Ukrajnának mindent, amire szüksége volt és amit meg tudtunk adni” – jegyezte meg a cseh elnök, hozzátéve, büszke rá, hogy Csehország ezek közé az országok közé tartozik.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×