Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Szavazóurna az európai parlamenti választáson egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat ezen a napon tartják Szlovákiában, ahonnan 15 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson, nem lesz szlovákiai magyar képviselő

Közvetlenül az EP-választás előtt nyilvánosságra hozott felmérések eredményeivel ellentétben nem Robert Fico szlovák kormányfő pártja, a Smer végzett az első helyen a szlovák európai parlamenti választáson, hanem az ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia. A Magyar Szövetség nem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok mindegyikében vasárnap este tizenegy órakor hozták nyilvánosságra az EP-választások hivatalos eredményeit, a szlovákiai adatok azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak, majd este kiderült, a valós adatok kaptak nyilvánosságot.

A számok meglepetést hoztak, ugyanis a szombati választási nap előtt a Smer győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást ugyanis az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök révén pedig magyar nemzetiségű képviselőt is delegál az EP-be. A Smernek három százalékkal kevesebb, 24,76 százalék jutott.

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit. A miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt a kormányfő első nyilvános szereplése a merénylet óta, de ez sem volt elegendő a progresszív párt legyőzéséhez.

A 720 európai parlamenti képviselőből 15-öt ad Szlovákia. A választás eredménye alapján a Progresszív Szlovákia 6, míg a Smer 5 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A fennmaradó négy helyen további három párt osztozott. Harmadikként a szélsőjobboldali Republika ért célba, 12,53 százalékkal, negyedik a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas lett 7,18 százalékkal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jutott be, 7,14 százalékot szerezve.

A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, a felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík pártjának, ehhez képest végül 12,53 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a pozsonyi törvényhozásba.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe. A Magyar Szövetségben szeptemberben tisztújítást tartanak, ahol új elnökséget választanak. A pártban többen irányváltást sürgetnek, és az elnök felelősségét hangsúlyozzák.

Szlovákiában ez volt az ötödik európai parlamenti választás, és most volt a legmagasabb a részvételi arány: 34,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×