Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 19. vasárnap Emília
Szavazóurna az európai parlamenti választáson egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat ezen a napon tartják Szlovákiában, ahonnan 15 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson, nem lesz szlovákiai magyar képviselő

Közvetlenül az EP-választás előtt nyilvánosságra hozott felmérések eredményeivel ellentétben nem Robert Fico szlovák kormányfő pártja, a Smer végzett az első helyen a szlovák európai parlamenti választáson, hanem az ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia. A Magyar Szövetség nem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok mindegyikében vasárnap este tizenegy órakor hozták nyilvánosságra az EP-választások hivatalos eredményeit, a szlovákiai adatok azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak, majd este kiderült, a valós adatok kaptak nyilvánosságot.

A számok meglepetést hoztak, ugyanis a szombati választási nap előtt a Smer győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást ugyanis az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök révén pedig magyar nemzetiségű képviselőt is delegál az EP-be. A Smernek három százalékkal kevesebb, 24,76 százalék jutott.

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit. A miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt a kormányfő első nyilvános szereplése a merénylet óta, de ez sem volt elegendő a progresszív párt legyőzéséhez.

A 720 európai parlamenti képviselőből 15-öt ad Szlovákia. A választás eredménye alapján a Progresszív Szlovákia 6, míg a Smer 5 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A fennmaradó négy helyen további három párt osztozott. Harmadikként a szélsőjobboldali Republika ért célba, 12,53 százalékkal, negyedik a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas lett 7,18 százalékkal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jutott be, 7,14 százalékot szerezve.

A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, a felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík pártjának, ehhez képest végül 12,53 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a pozsonyi törvényhozásba.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe. A Magyar Szövetségben szeptemberben tisztújítást tartanak, ahol új elnökséget választanak. A pártban többen irányváltást sürgetnek, és az elnök felelősségét hangsúlyozzák.

Szlovákiában ez volt az ötödik európai parlamenti választás, és most volt a legmagasabb a részvételi arány: 34,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Címlapról ajánljuk
A számok azt vetítik előre, hogy kiegyenlített vb-döntő várható

A számok azt vetítik előre, hogy kiegyenlített vb-döntő várható

Az argentin szövetségi kapitány, Lionel Scaloni pénteken még viccesen osztotta meg a Lamine Yamal megállítására vonatkozó haditervét, de már akadnak kevésbé könnyeden vehető mondatok is a vasárnapi világbajnoki döntő előtt. A spanyolok középhátvédje, Aymeric Laporte szerint a játékvezetők eddig erőteljesen segítették a címvédőt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei

Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei

Bár még hátravan szűk négy hónap, a nyár közepén felpörgött a kongresszusi választási kampány az Egyesült Államokban. Washingtont megrázta és váratlanul érte a „héja” külpolitikájáról ismert Lindsey Graham szenátor halála, de a most új jelöltet kereső republikánusoknak nem kell aggódni Dél-Karolina elvesztése miatt. A legtöbb szem jelenleg két olyan államra szegül, amelyeket kötelező lenne hoznia a Demokrata Pártnak, ha el akarja hódítani a szenátusi többséget. Maine-ben súlyos botrányok közepette kényszerült visszalépésre a párt populista szenátorjelöltje, akit most az utolsó pillanatban kell pótolni. Michiganben közben vérre menő proxiharc dúl a pártelit által preferált mérsékelt és a fiatalokat feltüzelő progresszív induló között. Megnéztük, hogyan áll a szövetségi törvényhozás felsőházáért zajló verseny a tengerentúlon, hisz a tét köztudott: amennyiben a republikánusok novemberben elveszítenék a szenátust, a demokraták onnantól fogva úton-útfélen akadályozhatják és gyötörhetik majd Donald Trump kormányzatát, kiváltképp, ha az alsóház feletti kontroll is átfordul a javukra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×