Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Szavazóurna az európai parlamenti választáson egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat ezen a napon tartják Szlovákiában, ahonnan 15 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson, nem lesz szlovákiai magyar képviselő

Közvetlenül az EP-választás előtt nyilvánosságra hozott felmérések eredményeivel ellentétben nem Robert Fico szlovák kormányfő pártja, a Smer végzett az első helyen a szlovák európai parlamenti választáson, hanem az ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia. A Magyar Szövetség nem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok mindegyikében vasárnap este tizenegy órakor hozták nyilvánosságra az EP-választások hivatalos eredményeit, a szlovákiai adatok azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak, majd este kiderült, a valós adatok kaptak nyilvánosságot.

A számok meglepetést hoztak, ugyanis a szombati választási nap előtt a Smer győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást ugyanis az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök révén pedig magyar nemzetiségű képviselőt is delegál az EP-be. A Smernek három százalékkal kevesebb, 24,76 százalék jutott.

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit. A miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt a kormányfő első nyilvános szereplése a merénylet óta, de ez sem volt elegendő a progresszív párt legyőzéséhez.

A 720 európai parlamenti képviselőből 15-öt ad Szlovákia. A választás eredménye alapján a Progresszív Szlovákia 6, míg a Smer 5 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A fennmaradó négy helyen további három párt osztozott. Harmadikként a szélsőjobboldali Republika ért célba, 12,53 százalékkal, negyedik a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas lett 7,18 százalékkal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jutott be, 7,14 százalékot szerezve.

A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, a felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík pártjának, ehhez képest végül 12,53 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a pozsonyi törvényhozásba.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe. A Magyar Szövetségben szeptemberben tisztújítást tartanak, ahol új elnökséget választanak. A pártban többen irányváltást sürgetnek, és az elnök felelősségét hangsúlyozzák.

Szlovákiában ez volt az ötödik európai parlamenti választás, és most volt a legmagasabb a részvételi arány: 34,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Címlapról ajánljuk
Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Ezért nem tud nyugton ülni az ADHD-s gyerek

Október az ADHD tudatosításának hónapja. Ezt az állapotot leggyakrabban a figyelemzavarral, a hiperaktivitással és az impulzivitással azonosítjuk. Bohács Krisztina intelligencia-kutató szerint egyre több tanuló és felnőtt érintett, miközben az iskoláknak és a családoknak a figyelmi nehézségek mellett a túlterhelődésre és az impulzív viselkedésre is fel kell készülniük.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×