A hivatalos engedéllyel Csehországban tartózkodó 383 ezer ukrán menekült közül mintegy 120 ezer már talált állást a háború két évvel ezelőtti kirobbanása óta. Klára Šimáčková Laurenčíková cseh ombudsman szerint a nyelvtudás hiánya és a képzettség elismerésének problémái miatt ütköznek a legtöbb akadályba az ukrán munkakeresők. A Menekülteket Segítő Szervezet igazgatója ennek ellenére is azt mondja, hogy az ukrán menekültek beilleszkedése a cseh társadalomba sikertörténetnek számít. Martin Rozumek megjegyezte, hogy az ukrán menekültek nagy része olyan szakmában dolgozik, ahol munkaerőhiány van, ami nagy segítséget jelent a cseh gazdaságnak. Azt is hozzátette azonban, hogy
az ukrán menekültek 58 százaléka különböző okokból a szegénységi küszöb alatt él, vagy hogy a középiskolás korú ukrán gyerekek fele nem jár középiskolába.
Az ukrán menekültek között mintegy 98 ezer gyermek van, közülük több mint 50 ezren járnak rendszeresen iskolába. A nyelvtanulást egy évig támogatja az állam, a programot azonban a szakemberek szerint meg kellene hosszabbítani. Az ombudsman emellett az egyik legfontosabb kormányzati feladatnak nevezte az ukrán menekültek beilleszkedését a cseh társadalombiztosítási rendszerbe, illetve a menekültek hosszú távú lakhatásának biztosítását. A felmérések ugyanis azt jelzik, hogy az ukrán menekültek mintegy 70-75 százaléka tartósan Csehországban szeretne maradni, illetve letelepedni.
A cseh fővárosban szombaton délután lesz egy civil segélyszervezetek által meghirdetett tömegmegmozdulás, amelyen Ukrajna melletti kiállásuknak adnak hangot a résztvevők. Az Óváros téri megmozduláson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint videóüzenetben mond köszönetet a csehek által nyújtott támogatásért. A háború kezdete óta 66 cseh civil szervezet több mint 7 milliárd cseh koronát költött a Csehországban tartózkodó ukrán menekültek megsegítésére. A cseh állampolgárok 3 milliárd koronával járultak hozzá a gyűjtésekhez.
A cseh kormány közben a héten úgy határozott, hogy a továbbiakban sem ad ki vízumot és tartózkodási engedélyt orosz és fehérorosz állampolgároknak Oroszország folyamatos ukrajnai agressziója miatt. A kabinet röviddel a háború kezdete után döntött úgy, hogy felfüggeszti a vízumkiadást. Prága tavaly márciusban egy évre meghosszabbította ezt a szabályozást. „Az e héten ismételten meghosszabbított kormányrendeletnek pedig már nincs időkorlátja” – mondta Petr Fiala miniszterelnök, miközben hangsúlyozta, hogy gondolni kell azokra az oroszokra és fehéroroszokra is, akik ellenzik Vlagyimir Putyin rendszerét. Hozzátette, hogy a tilalom már most is sok kivételt tartalmaz, de kabinetje tovább dolgozik a szabályozáson.