Az ukrán kormány még az új mozgósítási törvény kidolgozása előtt jelentette be, hogy félmillió hadköteles férfit kell még besorozni a hadseregbe. A kilátásban lévő szigorítások is azt a célt szolgálják, hogy ezt minél előbb és minél egyszerűbben megvalósítsák. Az új mozgósítási törvényt első olvasatban már elfogadták, de még felülvizsgálják, és legfeljebb áprilisban léphet hatályba, ha másodszor is megszavazzák.

A törvénytervezet kapcsán a vita tárgya többek között a fogyatékkal élők és az őket gondozók katonai szolgálat alóli felmentése, illetve az, hogy a felsőoktatási intézményekben dolgozó, fokozat nélküli oktatók és doktorandusz hallgatók kapjanak-e felmentést vagy sem. Továbbá egyeztetések zajlanak annak kapcsán is, hogy zárolják-e azok bankszámláit, akik hadkötelesként nem keresik fel önként a toborzóközpontokat adategyeztetés céljából, tehát akik megpróbálják elkerülni a mozgósítást.

A szigorítások mellett azonban „engedményekről” is tárgyalnak. A kormány fontolóra vette, hogy úgynevezett „gazdasági felmentést” vezessen be,

ami azt jelentené, hogy a vállalkozások egy bizonyos havi összeg ellenében felmentést vásárolhatnának az alkalmazottaik számára. (Megjegyzendő, hogy jelenleg közel félmillió, a gazdaság kritikus ágazataiban dolgozó munkavállaló élvez felmentést.)

A kezdeményezés támogatói szerint ezzel nem csak azt segítenék elő, hogy a gazdaság tovább működjön, hanem még a hadsereget is támogatnák, mert szerintük ezzel évente 500 milliárd hrivnyát is össze tudnának gyűjteni. Más parlamenti képviselők ezt az összeget tízszeres túlzásnak tartják.

Ugyanakkor kiszámolták, hogy egy katona kiképzése, felfegyverzése és ellátása havi 80 ezer hrivnyába, azaz nagyjából 750 ezer forintba kerülne, és ennek finanszírozására négy-öt adófizetőnek kellene dolgoznia a hátországban.

Tehát e logika szerint ahhoz, hogy további 500 ezer főt mozgósítsanak Ukrajnában, legalább 2 millió adófizetőt kell felmenteni a katonai szolgálat alól. Ezzel csupán az a gond, hogy lassan már összesen ennyi adófizető marad az országban.

Felmérések szerint kicsivel több mint 11 millió hadköteles férfi él Ukrajnában. Közülük több mint egymillió ember már a fronton van, csaknem 3 millió férfi a 2014 óta megszállt területeken maradt, hozzávetőleg egymillió férfi külföldön tartózkodnak, további legalább 1,5 millióan pedig különböző fogyatékossággal élnek.

Rosztyiszlav Surma, az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint az országban valójában csak két kategória mozgósítható: a munkavállalók és vállalkozók (körülbelül 2,8 millió hivatalosan foglalkoztatott ember és csaknem 600 ezer aktív vállalkozó), illetve a második kategória az árnyékgazdaságban tevékenykedők. Vagyis azok a férfiak, akik Ukrajnában tartózkodnak, de akikről az állam a személyi azonosító számukon kívül semmit sem tud. Ők majdnem 950 ezren vannak. A mozgósíthatók száma tehát igencsak korlátozott.

Éppen ezért a hadsereg sorait már elítéltekkel is feltöltenék Ukrajnában.

Ahhoz azonban, hogy büntetett előéletűeket vagy börtönbüntetésüket töltő személyeket mozgósítsanak, jogszabályi változtatásokra lenne szükség. Amennyiben a parlament második olvasatban is megszavazza az új mozgósítási törvényt ez megváltozhat. Egyelőre ezt a lehetőséget nem kötelező, hanem önkéntes jelleggel vezetnék be.

Az ukrán igazságügyi miniszter szerint legalább 50 000 emberről lehet szó, akik közül többen hajlandóságot is mutatnak arra, hogy csatlakozzanak az ukrán hadsereghez. Denisz Maljuszka szerint a büntetett előéletű személyek nemcsak harci műveletekbe, hanem egyéb, a hadseregnél szükséges munkákba is bevonhatók, hiszen mint mondta „a katonáink nem csak géppuskával harcolnak.

Szerhij Sztarenkij, az ukrán büntetés-végrehajtási szolgálat korábbi vezetője szerint azonban a fogvatartottak tömeges mozgósítása több problémához vezetne, mint előnyhöz. Szerinte az elítéltek többsége többszörösen büntetett előéletű, kábítószer hatása alatt követett el bűncselekményt, tbc-ben, hepatitis C-ben szenvedő ember.