Ugyan Kuba a Krím elcsatolását is elismerte és a tavalyi, Ukrajna elleni orosz invázióért a NATO bővítését és az Egyesült Államokat okolta, van egy dolog, amiben nem segítené Moszkvát. Ez pedig az, hogy polgárait zsoldosként vessék be az inváziós erők oldalán. Tudott volt: az oroszoknak korábban már sikerült más külföldieket – közép-ázsiaiakat, afrikaiakat, sőt még a brit hadseregben tanúsított hősiességükről ismert gurkákat is leszerződtetni az Ukrajna elleni harcra például azzal, hogy jó fizetést és állampolgárságot ígértek.

Az orosz médiában pletykák terjedtek egy újabb mozgósításról, amelyet a hatóságok megpróbáltak cáfolni. Hétfőn azonban Andrej Guruljev parlamenti képviselő azt mondta, hogy a védelmi minisztérium az év végéig további 140 ezer harcost tervez toborozni.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter most bejelentette, hogy egy olyan csoport nyomára bukkantak, amely a kubaiak körében toborzott zsoldosokat. A hatóságok „azon dolgoznak, hogy semlegesítsék és feloszlassák” az „embercsempésznek” titulált hálózatot – szólt a külügyminisztérium közleménye.

A tárca szerint főként

Oroszországban élő kubai állampolgárokat céloznak meg, de néha még Kubában élőket is.

„Kubának határozott és történelmileg világos álláspontja van a zsoldosok használata ellen. Kuba nem része az ukrajnai hadműveleteknek” - állt még a közleményben.

(1961-ben az Egyesült Államok által támogatott, Kuba által „zsoldosoknak” nevezett erők próbáltak partra szállni a híres Disznó-öbölben és megdönteni Fidel Castro uralmát.)

Kubai forrásból nem tudni, hogy most ténylegesen sikerült-e beszervezni az ukrajnai harcra kubaiakat. Viszont tavaly, egy orosz regionális lap azt írta, hogy több kubai szerződött le az ukrajnai háborúba.

„Az ukrajnai háború felélesztette a volt hidegháborús szövetséget

• az egyre elszigeteltebb Oroszország és
• az elszegényedett Kuba

között” – írta a The Guardian című brit lap. Miguel Diaz-Canel elnök azt mondta „Oroszország élvezi Kuba feltétel nélküli támogatását a nyugattal való összecsapásban”.

A két ország vezetői már a háború kezdete után is találkoztak és közösen ítélték el az országaik elleni amerikai szankciókat, az állítólagos zsoldosok ügye viszont egy olyan ritka dolog, ami nézeteltérést okozhat közöttük.

Bár Kuba és Oroszország az idén „közös katona-technikai” projektekről tárgyalt, Diaz-Canel elnök tagadja, hogy országának bármi köze lenne az ukrajnai harcokhoz és bűnügyi nyomozásokat indított olyan ügyekben, amelyekben kubai állampolgárokat vettek rá az ukrajnai harcra.

Bár Kuba határozottan elutasítja a zsoldosok használatát, a kommunista ország a hidegháború idején több arab, afrikai és karibi országban hajtott végre katonai bevatkozást és többezer katonát veszített el.