A szlovák köztársasági elnök úgy látja, Ukrajna azért kért kazettás bombákat az Egyesült Államoktól, mert Oroszország az invázió kezdete óta használ ilyeneket polgári célpontok ellen Ukrajnában. „Ráadásul sem Kijev, sem Washington, mint ahogyan Moszkva sem csatlakozott az ilyen típusú lőszereket tiltó egyezményhez” – tette hozzá Zuzana Čaputová, aki közölte, hogy

a NATO-tagállamok vezetőinek tárgyalásain nem került szóba a kazettás bombák Ukrajnába szállítása.

A Fehér Ház a múlt héten jelentette be, hogy kazettás bombák szállítását tervezi Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök úgy fogalmazott, nehéz döntés volt, de szerinte Ukrajnának szüksége van az ilyen lőszerekre. Washington tájékoztatása szerint Kijev ígéretet tett arra, hogy óvatosan fogja használni ezt a fegyvert.

A szlovák államfő szerint a vilniusi NATO-csúcs elsősorban Szlovákia és a szövetség keleti szárnya érdekeinek védelméről szólt, és olyan fokú védelmet eredményez Szlovákia számára, amilyet még sosem tudott nyújtani az állampolgárainak. Zuzana Čaputová leszögezte, a kétnapos csúcson a világ demokratikus és gazdaságilag legfejlettebb országai találkoztak, és Szlovákia is ezek közé tartozik. „Olyan csoport tagjai vagyunk, ami szükség esetén védelmet nyújt nekünk, és ez rendkívül fontos” – tette hozzá az elnök.

Emlékeztetett, hogy a csúcson nem Ukrajna csatlakozásáról döntöttek, hanem a gyakorlati és politikai együttműködés fokozásáról, az Ukrajna–NATO Tanács létrehozásával. „Ukrajna akkor válhat NATO-taggá, ha ezt a többi tagállam jóváhagyja, az ukrajnai háború befejeződése után” – tette hozzá Čaputová. Elmondta, a NATO-csúcson új védelmi tervet fogadtak el, aminek köszönhetően

mostantól világos, ki, mikor és milyen módon nyújt segítséget Szlovákiának, ha veszélybe kerülne az ország biztonsága és területi integritása.

Arra is emlékeztetett, hogy a szlovák parlament jóváhagyásával jövőre Spanyolország is katonákat küld Szlovákiába, ami jó hír, mert azonnal rendelkezésre állnak majd a keleti szárny védelmében. Szlovákia a NATO-csúcson megerősítette, hogy GDP-je 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. Az államfő úgy véli, amikor háború dúl a szomszédban, ez teljesen logikus lépés, és jóval hatékonyabbá teszi Szlovákia védelmi képességit.

A csúcs további hozadéka szerinte a keleti szárny légterének koordinált ellenőrzése a NATO irányításával, mivel Szlovákia ezen a téren eddig kétoldalú megállapodásokra volt utalva. A kétoldalú találkozók közül Čaputová kiemelte a Jun Sokjol dél-koreai elnökkel folytatott megbeszélést, mivel az ország a hetedik legnagyobb szlovákiai befektető, valamint a Justin Trudeau-val tartott találkozót, amelyen az új technológiai megoldásokról, a zöld beruházásokról és a megújuló energiaforrásokról tárgyaltak.