Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
328.51
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay

Mihajlo Podoljak keményen helyre tette az elhárítás főnökét és az orosz elitet

Az orosz külső elhárítás főnöke telefonon konzultált a CIA igazgatójával a kérészéletű Prigozsin-puccsról - és arról, hogy "mi legyen Ukrajnával". Miután ezt elismerte Szergej Nariskin, az SZVR néven ismert ügynökség befolyásos vezetője, sorban jöttek a nyilatkozatok, igaz, nem mindenkitől.

A nyilvánosság előtt a két ország heves kirohanásokat intéz a másik ellen és gyakorlatilag ellenségek. Közben azonban úgy tűnik, a kulisszák mögött néha beszélnek egymással az ellenséges ügynökségek vezetői – például az amerikai CIA és az orosz SZVR főnökei.

Ez történt még júniusban, a 23-án este kirobbant és másnap le is csengett Wagner-lázadás után, melynek során Jevgenyij Prigozsin zsoldosai megközelítették Moszkvát, illetve megpróbálták eltávolítani az orosz védelmi minisztert és vezérkari főnököt.

Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés vezetője a TASZSZ hírügynökségnek mondta el, hogy CIA-s kollégájával, William Burns-szel telefonon vitatták meg a lázadás kérdését és azt, hogy "mit kell tenni Ukrajnával".

Nariskin verziójában Burns vetette fel "a június 24-i eseményeket", de azt mondta, hogy a mintegy egyórás telefonbeszélgetés nagy részében megfogalmazása szerint "azt fontolgattuk és vitattuk meg, hogy mit tegyünk Ukrajnával".

A CIA nem kívánta kommentálni a megjegyzéseit.

A New York Times és a Wall Street Journal még június 30-án számolt be arról, hogy William Burns felhívta Nariskint azért, hogy

biztosítsa a Kremlt arról, hogy az Egyesült Államoknak nem volt szerepe a Wagner-lázadásban.

Ukrajna, amelyet Oroszország 2022 februárjában támadott meg, azt mondja, hogy más országok nem tárgyalhatnak a jövőjéről a nevében, és az Egyesült Államok többször is támogatta az "Ukrajna nélkül nincs semmi beszélgetés Ukrajnáról" elvet. Nariskin szavai szerint azonban ezzel szembemenve beszéltek arról, hogy "mi legyen Ukrajnával".

Burns és Nariskin az ukrajnai háború kezdete óta fenntartják a forró drótot, miközben országaik kapcsolatai a hidegháború legrosszabb időszakaira emlékeztetnek.

Tavaly novemberben a két hírszerzési vezető személyesen is találkozott Törökországban – annak ellenére, hogy amerikai tisztviselők hangoztatták, hogy Burns "semmiféle tárgyalást nem folytat", és "nem tárgyal az ukrajnai háború rendezéséről". Ez azután hangozott el, hogy a Kremlből – a déli Herszon városának az ukránok általi visszafoglalása után – kiszivárgott egy információ, emlékeztetett a The Guardian című brit lap.

Nariskin most a TASZSZ-nak azt mondta, hogy "valamikor lehetségessé válnak a háborúról szóló tárgyalások". A hírügynökség nem pontosította, hogy ez része volt-e a Burnsszel folytatott beszélgetésének.

Minderre Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta: "Nariskinnek nincs befolyása arra, hogy hogyan ér véget ez a háború". Szerinte Moszkva elveszíti a háborút, és a Nariskinhez hasonló emberekkel nem lehet tárgyalni.

"Ez az orosz elit teljesen helytelenül érzékeli az eseményeket, így nincs miről beszélni velük".

Kijev szerint a tárgyalások befagyasztanák a harctéri helyzetet, ami az ukrán terület egyhatodát elfoglaló Moszkvának kedvezne.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×