Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

Mihajlo Podoljak keményen helyre tette az elhárítás főnökét és az orosz elitet

Az orosz külső elhárítás főnöke telefonon konzultált a CIA igazgatójával a kérészéletű Prigozsin-puccsról - és arról, hogy "mi legyen Ukrajnával". Miután ezt elismerte Szergej Nariskin, az SZVR néven ismert ügynökség befolyásos vezetője, sorban jöttek a nyilatkozatok, igaz, nem mindenkitől.

A nyilvánosság előtt a két ország heves kirohanásokat intéz a másik ellen és gyakorlatilag ellenségek. Közben azonban úgy tűnik, a kulisszák mögött néha beszélnek egymással az ellenséges ügynökségek vezetői – például az amerikai CIA és az orosz SZVR főnökei.

Ez történt még júniusban, a 23-án este kirobbant és másnap le is csengett Wagner-lázadás után, melynek során Jevgenyij Prigozsin zsoldosai megközelítették Moszkvát, illetve megpróbálták eltávolítani az orosz védelmi minisztert és vezérkari főnököt.

Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés vezetője a TASZSZ hírügynökségnek mondta el, hogy CIA-s kollégájával, William Burns-szel telefonon vitatták meg a lázadás kérdését és azt, hogy "mit kell tenni Ukrajnával".

Nariskin verziójában Burns vetette fel "a június 24-i eseményeket", de azt mondta, hogy a mintegy egyórás telefonbeszélgetés nagy részében megfogalmazása szerint "azt fontolgattuk és vitattuk meg, hogy mit tegyünk Ukrajnával".

A CIA nem kívánta kommentálni a megjegyzéseit.

A New York Times és a Wall Street Journal még június 30-án számolt be arról, hogy William Burns felhívta Nariskint azért, hogy

biztosítsa a Kremlt arról, hogy az Egyesült Államoknak nem volt szerepe a Wagner-lázadásban.

Ukrajna, amelyet Oroszország 2022 februárjában támadott meg, azt mondja, hogy más országok nem tárgyalhatnak a jövőjéről a nevében, és az Egyesült Államok többször is támogatta az "Ukrajna nélkül nincs semmi beszélgetés Ukrajnáról" elvet. Nariskin szavai szerint azonban ezzel szembemenve beszéltek arról, hogy "mi legyen Ukrajnával".

Burns és Nariskin az ukrajnai háború kezdete óta fenntartják a forró drótot, miközben országaik kapcsolatai a hidegháború legrosszabb időszakaira emlékeztetnek.

Tavaly novemberben a két hírszerzési vezető személyesen is találkozott Törökországban – annak ellenére, hogy amerikai tisztviselők hangoztatták, hogy Burns "semmiféle tárgyalást nem folytat", és "nem tárgyal az ukrajnai háború rendezéséről". Ez azután hangozott el, hogy a Kremlből – a déli Herszon városának az ukránok általi visszafoglalása után – kiszivárgott egy információ, emlékeztetett a The Guardian című brit lap.

Nariskin most a TASZSZ-nak azt mondta, hogy "valamikor lehetségessé válnak a háborúról szóló tárgyalások". A hírügynökség nem pontosította, hogy ez része volt-e a Burnsszel folytatott beszélgetésének.

Minderre Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta: "Nariskinnek nincs befolyása arra, hogy hogyan ér véget ez a háború". Szerinte Moszkva elveszíti a háborút, és a Nariskinhez hasonló emberekkel nem lehet tárgyalni.

"Ez az orosz elit teljesen helytelenül érzékeli az eseményeket, így nincs miről beszélni velük".

Kijev szerint a tárgyalások befagyasztanák a harctéri helyzetet, ami az ukrán terület egyhatodát elfoglaló Moszkvának kedvezne.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×