eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter (k) a jeruzsálemi Szent-sír templomban tartott nagycsütörtöki lábmosási szertartáson 2022. április 14-én. A lábmosási rituáléval minden évben arról emlékeznek meg, hogy a keresztények hite szerint Jézus Krisztus a kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta 12 tanítványa lábát.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szlovákia a gyors NATO-bővítést támogatja

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékára nem az Észak-atlanti Szövetség agresszív bővítéseként kell tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye.

„Szlovákiának támogatnia kell Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozásban” – véli Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a kormány előtt, és szeretné, ha a pozsonyi parlament, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök is osztaná a véleményét.

A szlovák diplomácia vezetője arra számít, hogy a két skandináv állam hivatalos csatlakozási kérelme napokon belül megszületik. „Finnországot és Svédországot is szívesen látjuk a NATO-ban. Szlovákia támogatni fogja gyors belépésüket” – közölte a szlovák külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt követően valamennyi tagország egyetértésével meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Ivan Korčok ezzel összefüggésben elmondta, hogy Törökország még nem áll készen beleegyezését adni, és Ankara részéről alapvető fenntartások vannak a finn és svéd kormányokkal szemben. A szlovák diplomácia vezetője szerint

a törököket leginkább az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak,

amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván.

A tárcavezető véleménye, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására nem úgy kell tekinteni, mint az Észak-Atlanti Szövetség agresszív bővítésére, épp ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye. „Nem a szövetség szorgalmazza a belépést, így a politikai színtéren és a médiában használt terjeszkedés szó egyszerűen nem a megfelelő fogalom” – magyarázta Ivan Korčok.

Megjegyezte továbbá, hogy

a döntés két szuverén és önálló állam döntése, melyekben néhány hét leforgása alatt alapvetően megváltozott a közvélemény.

„Mindkét állam, Finnország mint semleges állam, és Svédország, amely nem részese katonai szövetségnek, úgy döntött, hogy az általuk észlelt hirtelen fenyegetés miatt megváltoztatja álláspontját” – fogalmazott.

Korčok szerint a NATO-csatlakozásuk iránti igény világos bizonyítéka annak, hogy

a semlegesség és az individuális védekezés jelenleg nem alternatíva.

„Az Európai Unió tagállamaként mindkét ország világos példája annak, hogy az uniós tagság a védelem terén nem elegendő” – tette hozzá a külügyminiszter, kiemelve, hogy a két északi ország a többszörösét fordítja védelmi kiadásokra, mint amennyit Szlovákia.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök már napokkal korábban véleményezte a finnek NATO-csatlakozási szándékát. A kormányfő támogatja az ország felvételét, és úgy fogalmazott, hogy ez a csatlakozás nemcsak Finnország, hanem az egész demokratikus Európa biztonságát is erősíteni fogja. „Csak egy erős észak-atlanti szövetség képes az orosz imperializmust a szabad demokratikus világtól biztonságos távolságban tartani” – írta közösségi oldalára feltöltött posztjában a miniszterelnök. „Vlagyimir Putyin orosz elnök elérte azt, ami sokáig valószínűtlennek tűnt, hogy a finn társadalom a NATO-hoz köti a biztonságát” – zárta Eduard Heger.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×