eur:
394.91
usd:
363.19
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter (k) a jeruzsálemi Szent-sír templomban tartott nagycsütörtöki lábmosási szertartáson 2022. április 14-én. A lábmosási rituáléval minden évben arról emlékeznek meg, hogy a keresztények hite szerint Jézus Krisztus a kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta 12 tanítványa lábát.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szlovákia a gyors NATO-bővítést támogatja

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékára nem az Észak-atlanti Szövetség agresszív bővítéseként kell tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye.

„Szlovákiának támogatnia kell Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozásban” – véli Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a kormány előtt, és szeretné, ha a pozsonyi parlament, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök is osztaná a véleményét.

A szlovák diplomácia vezetője arra számít, hogy a két skandináv állam hivatalos csatlakozási kérelme napokon belül megszületik. „Finnországot és Svédországot is szívesen látjuk a NATO-ban. Szlovákia támogatni fogja gyors belépésüket” – közölte a szlovák külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt követően valamennyi tagország egyetértésével meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Ivan Korčok ezzel összefüggésben elmondta, hogy Törökország még nem áll készen beleegyezését adni, és Ankara részéről alapvető fenntartások vannak a finn és svéd kormányokkal szemben. A szlovák diplomácia vezetője szerint

a törököket leginkább az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak,

amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván.

A tárcavezető véleménye, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására nem úgy kell tekinteni, mint az Észak-Atlanti Szövetség agresszív bővítésére, épp ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye. „Nem a szövetség szorgalmazza a belépést, így a politikai színtéren és a médiában használt terjeszkedés szó egyszerűen nem a megfelelő fogalom” – magyarázta Ivan Korčok.

Megjegyezte továbbá, hogy

a döntés két szuverén és önálló állam döntése, melyekben néhány hét leforgása alatt alapvetően megváltozott a közvélemény.

„Mindkét állam, Finnország mint semleges állam, és Svédország, amely nem részese katonai szövetségnek, úgy döntött, hogy az általuk észlelt hirtelen fenyegetés miatt megváltoztatja álláspontját” – fogalmazott.

Korčok szerint a NATO-csatlakozásuk iránti igény világos bizonyítéka annak, hogy

a semlegesség és az individuális védekezés jelenleg nem alternatíva.

„Az Európai Unió tagállamaként mindkét ország világos példája annak, hogy az uniós tagság a védelem terén nem elegendő” – tette hozzá a külügyminiszter, kiemelve, hogy a két északi ország a többszörösét fordítja védelmi kiadásokra, mint amennyit Szlovákia.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök már napokkal korábban véleményezte a finnek NATO-csatlakozási szándékát. A kormányfő támogatja az ország felvételét, és úgy fogalmazott, hogy ez a csatlakozás nemcsak Finnország, hanem az egész demokratikus Európa biztonságát is erősíteni fogja. „Csak egy erős észak-atlanti szövetség képes az orosz imperializmust a szabad demokratikus világtól biztonságos távolságban tartani” – írta közösségi oldalára feltöltött posztjában a miniszterelnök. „Vlagyimir Putyin orosz elnök elérte azt, ami sokáig valószínűtlennek tűnt, hogy a finn társadalom a NATO-hoz köti a biztonságát” – zárta Eduard Heger.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×