eur:
413.73
usd:
401.44
bux:
81676.27
2025. január 10. péntek Melánia
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter (k) a jeruzsálemi Szent-sír templomban tartott nagycsütörtöki lábmosási szertartáson 2022. április 14-én. A lábmosási rituáléval minden évben arról emlékeznek meg, hogy a keresztények hite szerint Jézus Krisztus a kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta 12 tanítványa lábát.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szlovákia a gyors NATO-bővítést támogatja

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékára nem az Észak-atlanti Szövetség agresszív bővítéseként kell tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye.

„Szlovákiának támogatnia kell Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozásban” – véli Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a kormány előtt, és szeretné, ha a pozsonyi parlament, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök is osztaná a véleményét.

A szlovák diplomácia vezetője arra számít, hogy a két skandináv állam hivatalos csatlakozási kérelme napokon belül megszületik. „Finnországot és Svédországot is szívesen látjuk a NATO-ban. Szlovákia támogatni fogja gyors belépésüket” – közölte a szlovák külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt követően valamennyi tagország egyetértésével meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Ivan Korčok ezzel összefüggésben elmondta, hogy Törökország még nem áll készen beleegyezését adni, és Ankara részéről alapvető fenntartások vannak a finn és svéd kormányokkal szemben. A szlovák diplomácia vezetője szerint

a törököket leginkább az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak,

amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván.

A tárcavezető véleménye, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására nem úgy kell tekinteni, mint az Észak-Atlanti Szövetség agresszív bővítésére, épp ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye. „Nem a szövetség szorgalmazza a belépést, így a politikai színtéren és a médiában használt terjeszkedés szó egyszerűen nem a megfelelő fogalom” – magyarázta Ivan Korčok.

Megjegyezte továbbá, hogy

a döntés két szuverén és önálló állam döntése, melyekben néhány hét leforgása alatt alapvetően megváltozott a közvélemény.

„Mindkét állam, Finnország mint semleges állam, és Svédország, amely nem részese katonai szövetségnek, úgy döntött, hogy az általuk észlelt hirtelen fenyegetés miatt megváltoztatja álláspontját” – fogalmazott.

Korčok szerint a NATO-csatlakozásuk iránti igény világos bizonyítéka annak, hogy

a semlegesség és az individuális védekezés jelenleg nem alternatíva.

„Az Európai Unió tagállamaként mindkét ország világos példája annak, hogy az uniós tagság a védelem terén nem elegendő” – tette hozzá a külügyminiszter, kiemelve, hogy a két északi ország a többszörösét fordítja védelmi kiadásokra, mint amennyit Szlovákia.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök már napokkal korábban véleményezte a finnek NATO-csatlakozási szándékát. A kormányfő támogatja az ország felvételét, és úgy fogalmazott, hogy ez a csatlakozás nemcsak Finnország, hanem az egész demokratikus Európa biztonságát is erősíteni fogja. „Csak egy erős észak-atlanti szövetség képes az orosz imperializmust a szabad demokratikus világtól biztonságos távolságban tartani” – írta közösségi oldalára feltöltött posztjában a miniszterelnök. „Vlagyimir Putyin orosz elnök elérte azt, ami sokáig valószínűtlennek tűnt, hogy a finn társadalom a NATO-hoz köti a biztonságát” – zárta Eduard Heger.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az Ukrajnát támogató országok csütörtöki ramsteini találkozóján újabb 2 milliárd dollárnyi katonai támogatásról született megegyezés. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszakozni látszik korábbi ígéretéből, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak: most már hat hónapos időtávról beszél. Trump csütörtökön Mar-a-Lago-i rezidenciáján elmondta, Vlagyimir Putyin találkozni szeretne vele, és már folyamatban van a találkozó előkészítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×