Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 8. vasárnap Zoltán
Joe Biden amerikai elnök a külpolitikájáról beszél a washingtoni külügyminisztériumban 2021. február 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Biden "páriát" akart csinálni a szaúdiakból, aztán visszaharapott a valóság

Nehézségekbe ütközött az amerikai elnök próbálkozása, hogy távolodjon az emberi jogi gyakorlata miatt bírált szövetségestől, Szaúd-Arábiától.

Míg elődje, Donald Trump emlékezetes és bizarr kardtáncot járt Szaúd-Arábiában, Joe Biden nem ennyire barátságos Amerika közel-keleti szövetségesével.

Legalábbis azt tervezte, hogy nem lesz az.

Az elnökválasztási kampány során például ezt mondta: „olyan kitaszított, pária államot csinálok belőle, amit megérdemel”.

Beiktatása után munkához is látott: befagyasztotta a szaúdiaknak történő fegyvereladásokat. Felhagyott a hat éve zajló, tragédiáktól tűzdelt jemeni polgárháborúban a jogsértésekkel vádolt szaúdiak támogatásával.

Aztán a múlt héten az Iránhoz húzó jemeni húszi lázadók Szaúd-Arábiában rakétákkal támadtak egy polgári repülőgépre – és Biden számára világossá vált, hogy az eszkalálódó konfliktusban milyen bonyolult is az amerikai–szaúdi kapcsolat – jegyezte meg a Financial Times című lap.

Antony Blinken, Biden új külügyminisztere figyelmeztetett: „az Egyesült Államok nem nézi tétlenül” a húszik hasonló támadásait, és ígéretet tett a szaúdiak védelmének megerősítésére.

Az Egyesült Államok – bármennyire is etikus akar lenni Biden – hirtelen ugyanabban a dilemmában találja magát. Nem akar szótlanul elmenni a sivatagi királyság és de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg emberi jogi gyakorlata mellett, miközben az ország hagyományos katonai és hírszerzési szövetségese a Közel-Keleten.

„A húszi támadásra adott amerikai válasz azt jelzi: Washington nem tud szakítani a szaúdiakkal” – mondta Gerald Feierstein volt diplomata, aki Szaúd-Arábiában és Jemenben is teljesített szolgálatot.

„Mi annak a filmnek a címe, Reality Bites?” – utalt a magyarul Nyakunkon az életként ismert filmre, amely eredetiben talán úgy hangzik: Harapós a valóság.

„Oroszország és Kína után Szaúd-Arábia lesz a Biden-kormányzat számára a legnagyobb külpolitikai kihívás”

– tette hozzá.

A kampány idején Biden az emberi jogokra fókuszált és azt mondta: Szaúd-Arábia „megfizet” Dzsamal Hasogdzsí szaúdi újságíró 2018-ban történt meggyilkolásáért.

A CIA jelentések szerint arra jutott, hogy a koronaherceg adta ki a parancsot, bár ezt ő tagadta. Trump számára egyszerűbb volt a képlet: a szaúdi fegyvereladások 1 millió amerikainak adtak munkát – állította. Ezért kiállt Rijád mellett, mert ez szavai szerint az amerikai és az izraeli érdekeket is szolgálta – mivel Szaúd-Arábia a zsidó államot fenyegető Irán egyik fő ellensége.

Most, hogy hatalomra lépett, valószínűleg Biden is tartózkodni fog attól, hogy szankciókkal sújtsa a koronaherceget, mert egyik külügyi tanácsadója, Daniel Benaim szerint „olyan hosszantartó módon megromlana a viszony, hogy az kárt okozna az amerikai érdekeknek”. Ebben a helyzetben Biden azzal büntetheti a koronaherceget, hogy csak közvetítők útján kommunikál vele – írja az FT.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Fidesz gyűjtötte eddig a legtöbb érvényes aláírást a választásokra

A Fidesz gyűjtötte eddig a legtöbb érvényes aláírást a választásokra

Lezárult az ajánlóívek leadásának szakasza, a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb statisztikái pedig pontos képet festenek a pártok jelenlegi mozgósítási erejéről. Míg a nagy formációk több tízezer érvényes ajánlást tudtak felmutatni, addig a kisebb szervezeteknél a puszta matematikai túlélés a tét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Új szabályokat erőszakolna Európára Trump az amerikai energiadominancia nevében

Új szabályokat erőszakolna Európára Trump az amerikai energiadominancia nevében

Miközben a közel-keleti háború felbolydította az olaj- és gázpiacokat, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a politikai megbízhatóság fontosságára utal a gázszállítások tekintetében, a háttérben más fontos, a földgázimportnak kiszolgáltatott Európa szempontjából meghatározó fejlemények is történnek az energia világában. Ilyen, kevesebb figyelmet kapó jelenség, hogy az Egyesült Államok kormánya lényegében arra presszionálja az Európai Uniót, hogy lazítson környezetvédelmi szabályozásán annak érdekében, hogy az több cseppfolyósított földgázt (LNG-t) vásárolhasson a tengerentúlról. Ugyanakkor demokrata szenátorok és kongresszusi képviselők nyílt levélben arra bátorítják az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőit és a tagállami energiaügyi minisztereket, hogy álljanak ellen a szabályok enyhítésére, illetve az USA mentesítésére irányuló nyomásnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×