Infostart.hu
eur:
377.24
usd:
322.85
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Szájmaszkot viselő rendőrök járőröznek a moszkvai Vörös téren 2020. április 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök április végéig meghosszabította a koronavírus-járvány miatt bevezett kijárási korlátozásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Csavart egyet az „idegen ügynök törvényen” az orosz törvényhozás

Oroszországban büntetni fogják, ha a médiában vagy máshol nem tüntetik fel, ha egy szervezet vagy személy „idegen ügynök” minősítést kapott. Az érvényes jogszabályok szerint „ügynöknek” számítanak a külföldi finanszírozáshoz jutott civilszervezetek és aktivisták is.

Egy 2012-es orosz törvény szerint a különböző civilszervezetek és aktivisták „idegen ügynöknek” minősülnek, és így kell magukat regisztrálniuk, ha ködösen körülírt „politikai tevékenységet” végeznek, vagy külföldről is kapnak finanszírozást.

A jogi formula a társadalom számára azt sugallja, hogy

a civilek kémek vagy árulók lehetnek

– mondta minderről a New York-i székhelyű Human Rights Watch jogvédő szervezet. Az évek során az orosz belügyminisztérium több mint 150 csoportot sorolt ebbe a kategóriába, a mozgásba lendült bíróságok pedig különböző bírságokat szabtak ki.

Putyin elnök és hívei – és immár a törvényhozók – érve ugyanakkor az, hogy ezek a csoportok a nyugati nyomásgyakorlás eszközei.

A kellemetlen bélyeget olyan nagy múltú szervezetekre is ráakasztották, mint az 1990-es évek peresztrojkája idején, a sztálini terror és elnyomás áldozatainak ügyét felkaroló Memorial, amelynek kulcsfigurája volt az emberi jogi tevékenységéért 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov akadémikus. De lecsaptak a családon belüli erőszak ellen kampányoló egyik szervezetre is.

Az „idegen ügynök törvény” nyomán körülbelül 30 szervezet – környezetvédelmi, egészségügyi, közvéleménykutató és a melegek jogaiért kampányoló csoportok – inkább felszámolta magát, mint hogy vállalja az „idegen ügynök” jelzőt. A jogvédők szerint körülbelül 20 csoport úgy döntött, hogy inkább nem fogad el külföldi támogatást, hogy tovább tudjon működni.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma most még egyet „csavart” a törvényen.

Több–kevesebb pénzbüntetéssel lehet ezentúl sújtani azokat, akik a médiában az érintett szervezeteket említve nem fűzik hozzá hogy azok „idegen ügynökök”.

Magukat a civilszervezeteket is büntethetik, ha kiadványaikon vagy anyagaikban nem jelzik idegen ügynök mivoltukat. Például, ha egy médium sérti meg a törvényt, akkor 680 amerikai dollárnak megfelelő büntetésre számíthat, egy magánszemély pedig 35 dollárnyi bírságra – minden egyes törvénysértés után.

A nagy hatalmú orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor közel 150 ezer dollárra bírságolta az amerikai kormány által pénzelt Szabadság Rádiót, amely a kelet- és közép-európai országokban Szabad Európa rádió néven ismert. Az Oroszországról nem éppen hízelgő anyagokat publikáló médium 2017-ben került célkeresztbe, azután, hogy az Egyesült Államok – saját, hasonló törvénye alapján – „idegen ügynökké” minősítette a Nyugaton orosz propaganda szócsőnek kikiáltott RT televíziót és Szputnyik hírügynökséget.

Vjacseszlav Vologyin orosz parlamenti elnök kedden azt mondta: az 1937-ben elfogadott és máig érvényes amerikai törvényre reagáltak. „Ők a Szovjetuniót és a kommunizmus ideológiáját akarták visszatartani, hogy megvédjék a szuverenitásukat. Tegyünk meg mindent, hogy más államok pedig a mi országunk belügyeibe ne avatkozzanak be” – érvelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Sajátos vita támadt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) és az SPD elnöke és egyben alkancellár között. A súlyos választási kudarcok után Lars Klingbeil a szövetség szerint előre menekült, hangsúlyozva, hogy Németországnak reformprogramra van szüksége. Ennek jegyében szerinte a németeknek többet kell dolgozniuk és később kellene nyugdíjba menniük.

Orbán Viktor: a kormány válságkezelő üzemmódban működik

Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, aki szerint Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×