Andrej Babiš cseh miniszterelnök telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, aki szeretne minél hamarabb pontot tenni a helyreállítási alapban összegyűlt pénz elosztásának a végére. A cseh kormányfő szerint nem korrekt az utóbbi öt év munkanélküliségét figyelembe vevő kritérium, s erre többször is figyelmeztette a kancellárt, aki elfogadta Babiš érvelését.

A cseh miniszterelnök azt mondta, véleményezik a lehetőségeket, mivel a részben felülvizsgált és módosított javaslatról e héten tárgyalnak az uniós tagállamok vezetői. „A beruházásainkhoz szükségünk van a pénzre, és a maximumot szeretném kiharcolni Csehország számára, ugyanakkor nem kívánok a megállapodás útjába állni” – fogalmazott Babiš.

A cseh képviselőház múlt pénteken határozatban támogatta a kormány álláspontját a 750 milliárd euró nagyságú helyreállítási alapról. Felszólította a kormányfőt, hogy a tervet és annak finanszírozását a végső szavazásnál támogassa. A testület ugyanakkor azt kéri Babištól, hogy

igyekezzen elérni a pénzek elosztásának módosítását.

A képviselőház szerint az uniós pénzek elosztásánál a lehető legnagyobb mértékben a koronavírus-járvány következményeit kellene figyelembe venni.

Szlovákiának nincs oka panaszra, hiszen a jelenlegi kulcs szerint az új mentőcsomag az ország számára 8 milliárd eurós többlettámogatást jelentene. Ez az éves GDP körülbelül 8 százaléka. Nem véletlenül hangzottak el olyan kijelentések is a közelmúltban, hogy

Szlovákia számára ebben az évben korábban jöhet a karácsony.

Pozsony az elkövetkező hétéves költségvetési ciklusban összesen 16 milliárd eurót kaphat Brüsszeltől, ami jóval meghalad minden eddigi uniós forrást, és nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság szükséges modernizációjához.

Gazdasági elemzők szerint valószínű, hogy ekkora uniós támogatáshoz többé már nem jut Szlovákia, ezért nagyon fontos lesz jól eltervezni, mire fordítják a pénzt. Dudás Tamás közgazdász szerint túl kell lépni az összeszerelő ország státuszán, ezért a forrásokat a jövőbe tekintve kell felhasználni. „Elsősorban a digitális gazdaságot és a zöld technológiákat kell támogatni, de az oktatási rendszer versenyképességének növeléséről sem szabad megfeledkezni” – mondta Dudás.

Aggasztó azonban, hogy Szlovákia az eddigi uniós pénzeket is csak nagyon lassan hívta le és használta fel, ezért kérdéses, hogy az államapparátus mennyire tud megbirkózni a többletforrások feldolgozásával. A legfontosabb prioritás ezért a források lehívásához szükséges bürokrácia csökkentése és a folyamatok ellenőrizhetőségének és átláthatóságának garantálása. Ez az elkövetkező évek legnagyobb kihívása a szlovák kormány számára.