eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

"Folytatni kell az EU kohéziós politikáját"

A Kohézió barátai csoportosulás résztvevő országai szükségszerűnek tartják az Európai Unió kohéziós politikájának fenntartását, melyek valós adatokkal és tényekkel vannak alátámasztva. A csúcstalálkozó elején a visegrádi országok miniszterelnökei egyeztetettek.

A cseh fővárosban megtartott csúcstalálkozó fő témáját az Európai Unió 2021-től 2027-ig tervezett költségvetése adta. A V4-ek kormányfői bírálták a tervezetet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

"Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített

az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi igazságot akarunk" – fogalmazott Orbán Viktor.

A keddi találkozó házigazdája, Andrej Babiš abban bízik, hogy az új összetételű Európai Bizottság még módosítja a költségvetés tervezetét. "Az új bizottság és az Európai Tanács végre rászánhatná magát az intenzívebb együttműködésre, és mi mind készen állunk, hogy ebből kivegyük a részünket" – jelentette ki Babiš.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerint

az Európai Unió egyes tagállamai között továbbra is nagyok a regionális különbségek.

A miniszterelnök kiemelte, hogy "éppen ezért kötelességünk folytatni a kohéziós politika finanszírozását mindaddig, amíg ezeket a regionális különbségeket meg nem szüntetjük". Pellegrini úgy véli, a kohéziós politikát nem a politikai hangulat határozza meg, hanem a tények és az azokat alátámasztó valós számok.

Michal Vít, a prágai Metropolitan Egyetem politológusa szerint a keddi találkozó már nincs semmilyen befolyással az uniós büdzsére. "Véleményem szerint ez a tárgyalás már értelmetlen. Jelen pillanatban legfeljebb az lehetséges, hogy a nemzeti kormányok megpróbálnak a lehető legjobban alkalmazkodni az uniós tervezethez" – mondta a politológus.

Prágában nemcsak a kohéziós politika, hanem az Európai Unió bővítése is a tárgyalási témák közt szerepelt. Orbán Viktor közölte, mind csalódottak, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést. Peter Pellegrini ugyancsak jelentős hibáról beszélt, amely visszatarthatja a két ország polgárait a további reformok támogatásától.

Közös nyilatkozat

Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet a csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője.

A kohéziós politika "az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez"

- olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is "meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten".

A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.

  • Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének.
  • A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az Unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.

A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy egyensúlt kell kialakítani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, között.

A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok "saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel".

Az EU 2021-2027-es időszakának költségvetéséről várhatóan a jövő évben születik végleges döntés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×