Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
A Duna mellékágának ártere a felvidéki Medve határában 2018. október 16-án. Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a folyó vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Felvidéki magyar történelmi filmsorozat készül - a hitelesség az első

Bemutatták a Vízsodorta históriák című új történelmi dokumentumfilm-sorozat első epizódjait a magyar határtól pár kilométernyire fekvő felvidéki Csiliznyáradon, ahol a széria első részei készültek.

Nagyszabású alkotómunka eredménye az a helytörténeti filmsorozat, amely a felvidéki, Duna-menti települések lakóinak elbeszélt és eljátszott történetein keresztül mesél a felvidéki magyarság XX. századi megpróbáltatásairól. A Vízsodorta históriák között minden történet elfér, ami a Duna-menti települések lakóival valaha megesett.

A harmincas, negyvenes és ötvenes évek történéseiről van szó.

A háború, a kitelepítés, a szövetkezetesítés gyötrelmes emlékei bukkannak a felszínre a filmben.

A teljes egészében felvidéki magyar gyártású sorozat témáját tekintve hiánypótlónak számít, a települések tervezett számának szempontjából pedig egyedülálló. Mostanra 12 rész készült el a filmsorozatból, ezeket öt településen – Csiliznyáradon, Medvén, Kolozsnémán, Kulcsodon és Bősön – forgatták. A felsoroltakon kívül Doborgazon, Vajkán, Bodakon, Felbáron, Szapon, Bakán és Csicsón is interjúztak. Az első sorozatnak 24 része lesz. A filmeket először azokban a falvakban vetítik le, ahol készültek.

„A Vízsodorta históriák készítése közben a hitelesség volt a fő szempont”

– mondta az alkotók egyike, Zalka Lóránt történész. „Vannak olyan adatközlőink is, akik arról mesélnek, hogy az ő apjuk vagy nagyapjuk mit élt át abban a korban. Vannak olyan történeteink, melyek a ´20-as évek végét is érintik. Minden magyar embernek szól, aki szeretné megismerni a gyökereit, szűkebb körben minden felvidéki magyar embernek, akik a Duna mentén élnek, hogy a saját környezetük eseményeit ismerjék a múltból” – fogalmazott a történész.

A filmmel szeretnék közelebb hozni a múltat a fiatalokhoz is, tekintve, hogy Szlovákiában a hivatalos tanrendben nincs szó a kitelepítésekről. „A film üzenete a fiatal generációnak az, hogy tiszteljék az idősebbeket, mert a mi jólétünk az ő viszontagságos életüktől, az ő sanyarú sorsuktól függött, és lett ilyen, amilyen” – árulta el Zalka Lóránt.

A dokumentumfilm-sorozat a magyar állam támogatta Pro Media Alapítvány megrendelésére készül. A filmes anyag írott formában is megjelenik majd.

A sorozat első képkockái pedig a Ma7 médiacsalád portálján, a www.ma7.sk honlapon láthatók,

az első részek már szombattól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×