eur:
394.29
usd:
370.44
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl, b) beszélget Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztossal a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek plenáris ülését megelőzően Pozsonyban 2019. május 6-án. A háttérben Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár (b3), jobbról Miroslav Lajcák szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter (j).
Nyitókép: MTI/KKM/Burger Zsolt

Szijjártó Péter: napirendre kell venni az eurázsiai szabadkereskedelmi térség létrehozását

Az Európai Unió és a Keleti Partnerség államainak közös jövője, személyes kapcsolatok kiépítése, regionális biztonság és gazdasági kérdések képezték a visegrádi országok és a Keleti Partnerség külügyminiszteri találkozójának fő témáját. A Pozsonyban tartott összejövetelen Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter úgy fogalmazott, a V4 a Keleti Partnerség államainak erős ügyvédje.

A szlovák diplomácia vezetője nagyra értékelte, hogy a Keleti Partnerség képviselői: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna diplomáciai vezetői konkrét elképzelésekkel érkeztek a Pozsonyban tartott találkozóra. A tárcavezető bízik benne, hogy a találkozó segít meghatározni a kiindulási pozíciókat a Brüsszellel folytatott további tárgyalásokhoz. A Keleti Partnerség külügyminiszterei jövő héten találkoznak az Európai Unió diplomáciai vezetőivel.

Miroslav Lajčák úgy fogalmazott, hogy a mi boldogulásunk és biztonságunk nagyban függ ezektől az országoktól, mert közösek a határaink.

„Olyan átalakuláson esnek most át, és olyan reformokat hajtanak végre, melyeket mi is megcselekedtünk”

– tette hozzá Lajčák.

A grúz diplomácia vezetője szerint a hat keleti állam közül hárman szeretnének közelebb kerülni az unióhoz: Grúzia, Ukrajna és Moldávia. David Zalkaliani úgy fogalmazott, az Európai Unió és a NATO nem csupán politikai döntés, hanem társadalmi és civilizációs elhatározás is egyben.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hangsúlyozta, Európának egyértelmű érdeke, hogy újraindítsa az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolatát, és ez Magyarország nemzetgazdasági érdekeit is szolgálná. Kifejtette: a keleti partnerség hat országával Magyarország 1300 milliárd forintnyi kereskedelmet bonyolít egy év alatt, ezért minél kevesebb a bürokratikus akadály a kereskedelem útjában, annál jobb.

Szijjártó Péter rámutatott: az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de most, hogy Kína Egy övezet, egy út kezdeményezése egyértelműen diktálja a világgazdasági változások tempóját,

indokolt, hogy ez a téma újra napirendre kerüljön.

A magyar külügyminiszter a kezdeményezésről elmondta: annak keretében a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséhez alapvető szükségességű infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor.

A pozsonyi találkozón az Európai Tanács soros elnöki tisztségében jelen volt Teodor Melescanu román külügyminiszter is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetetlen ugyanolyan szabályokat elfogadtatni mind a hat keleti országban. „Minden állam egyedülálló lépéseket tesz, hogy közeledhessen az unió felé, és szorosabbá fűzze vele kapcsolatát” – mondta Melescanu.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×