eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített kép Theresa May miniszterelnökről, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

May magára haragította a keményvonalas brexithívőket

Nem lesz kellemes a Valentin napja Theresa May brit miniszterelnöknek. Saját pártja keményvonalasai arra készültek, hogy leszavazzák a kormány egyik kevésbé lényeges brexitjavaslatát. May számára ez mégis tekintélye további csorbulását jelenti, miközben Brüsszel szerint a brit tárgyalók valójában nem csinálnak semmit.

Kívülről nézve újabb jelentéktelen epizód következik a Nagy Brexit Szappanoperában – ugyanakkor most újabb pozíciókat szerezhet a kormányzó konzervatív párton belül a keményvonalasok tábora.

A radikális brexithíveket tömörítő és megtévesztő nevű Európai Kutatási Csoport, az ERG azzal fenyegette meg Theresa May miniszterelnököt, hogy leszavazzák azt a kormányindítványt, amely szerint Nagy-Britannia nem léphet ki a folyamatot szabályozó és egy átmeneti időszakot beiktató egyezmény nélkül.

Azaz:

vagy elfogadja a parlament a Brüsszellel kidolgozott brexitalkut, vagy csúsztatják az amúgy március végén esedékes kilépés időpontját.

Az ERG-be törömörült keményvonalas brexithíveket mindez mélységesen felháborította – számukra nem lenne akkora dráma, ha az ország március végén „kizuhanna” az unióból és másnap máris új vám- és egyéb szabályok erősítenék Nagy-Britannia és a kontinens elszakadását.

Ha May-t leszavazzák az jelzés lesz Brüsszel felé is, hogy otthon saját pártja egy része is fellázadt ellene, tehát gyenge tárgyalópartner, akinek nem kell engedni. A keményvonalasok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az alku nélküli brexit elvetése gyengíti a britek pozícióit Brüsszellel szemben.

Szerdán azzal volt tele a brit média, hogy a kormány tényleg arra készül, kizárja a rendezetlen kilépés lehetőségét – a fő bizonyíték erre a Brüsszelbe küldött főtárgyalónak egy bárban elhangzott állítólagos megjegyzése volt, hogy May március végén, azaz a kilépési határidő előtt a parlamentnek szegezi a kérdést: vagy elfogadják az ő, egyszer már leszavazott brexitmegállapodását, vagy jelentősen késleltetik az unióból történő brit kilépést.

A kormány hevesen tagadta, hogy felmerült volna a brexit késleltetése, vagy hogy kizárnák a rendezetlen kilépést, de egy szóvivő azt is megjegyezte, hogy a kabinet szeretne „előnyös alkut” elérni, azaz rávenni Brüsszelt, hogy némiképp módosítsa a kilépési egyezményt.

EU-illetékesek közben azzal vádolták meg a briteket, hogy „csak úgy csinálnak, mintha tárgyalnának” és nem nyújtottak be új javaslatot a patthelyzet feloldására.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren adta értésre, hogy a brit oldal semmi újjal nem állt elő: „ha nincs hír, az is jó hír” – írta. Michel Barnier, Uniós főtárgyaló pedig úgy fogalmazott: a jelenlegi megbeszélések a britekkel még csak „nem is nevezhetők tárgyalásnak”.

„Ezek udvariassági látogatások” – mondta egy kiszivárgott beszélgetésben a főtárgyaló. Egy másik EU-diplomata szerint May az időt húzza egészen a kilépést megelőző héten tartandó EU-csúcsig, ahol engedményeket remél elérni. Az unió többször jelezte: nem nyitják meg újra a kilépési alkut, legfeljebb a nem kötelező érvényű politikai nyilatkozatban adhatnak engedményt a briteknek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×