Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.19
bux:
119462.55
2026. január 14. szerda Bódog
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített kép Theresa May miniszterelnökről, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

May magára haragította a keményvonalas brexithívőket

Nem lesz kellemes a Valentin napja Theresa May brit miniszterelnöknek. Saját pártja keményvonalasai arra készültek, hogy leszavazzák a kormány egyik kevésbé lényeges brexitjavaslatát. May számára ez mégis tekintélye további csorbulását jelenti, miközben Brüsszel szerint a brit tárgyalók valójában nem csinálnak semmit.

Kívülről nézve újabb jelentéktelen epizód következik a Nagy Brexit Szappanoperában – ugyanakkor most újabb pozíciókat szerezhet a kormányzó konzervatív párton belül a keményvonalasok tábora.

A radikális brexithíveket tömörítő és megtévesztő nevű Európai Kutatási Csoport, az ERG azzal fenyegette meg Theresa May miniszterelnököt, hogy leszavazzák azt a kormányindítványt, amely szerint Nagy-Britannia nem léphet ki a folyamatot szabályozó és egy átmeneti időszakot beiktató egyezmény nélkül.

Azaz:

vagy elfogadja a parlament a Brüsszellel kidolgozott brexitalkut, vagy csúsztatják az amúgy március végén esedékes kilépés időpontját.

Az ERG-be törömörült keményvonalas brexithíveket mindez mélységesen felháborította – számukra nem lenne akkora dráma, ha az ország március végén „kizuhanna” az unióból és másnap máris új vám- és egyéb szabályok erősítenék Nagy-Britannia és a kontinens elszakadását.

Ha May-t leszavazzák az jelzés lesz Brüsszel felé is, hogy otthon saját pártja egy része is fellázadt ellene, tehát gyenge tárgyalópartner, akinek nem kell engedni. A keményvonalasok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az alku nélküli brexit elvetése gyengíti a britek pozícióit Brüsszellel szemben.

Szerdán azzal volt tele a brit média, hogy a kormány tényleg arra készül, kizárja a rendezetlen kilépés lehetőségét – a fő bizonyíték erre a Brüsszelbe küldött főtárgyalónak egy bárban elhangzott állítólagos megjegyzése volt, hogy May március végén, azaz a kilépési határidő előtt a parlamentnek szegezi a kérdést: vagy elfogadják az ő, egyszer már leszavazott brexitmegállapodását, vagy jelentősen késleltetik az unióból történő brit kilépést.

A kormány hevesen tagadta, hogy felmerült volna a brexit késleltetése, vagy hogy kizárnák a rendezetlen kilépést, de egy szóvivő azt is megjegyezte, hogy a kabinet szeretne „előnyös alkut” elérni, azaz rávenni Brüsszelt, hogy némiképp módosítsa a kilépési egyezményt.

EU-illetékesek közben azzal vádolták meg a briteket, hogy „csak úgy csinálnak, mintha tárgyalnának” és nem nyújtottak be új javaslatot a patthelyzet feloldására.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren adta értésre, hogy a brit oldal semmi újjal nem állt elő: „ha nincs hír, az is jó hír” – írta. Michel Barnier, Uniós főtárgyaló pedig úgy fogalmazott: a jelenlegi megbeszélések a britekkel még csak „nem is nevezhetők tárgyalásnak”.

„Ezek udvariassági látogatások” – mondta egy kiszivárgott beszélgetésben a főtárgyaló. Egy másik EU-diplomata szerint May az időt húzza egészen a kilépést megelőző héten tartandó EU-csúcsig, ahol engedményeket remél elérni. Az unió többször jelezte: nem nyitják meg újra a kilépési alkut, legfeljebb a nem kötelező érvényű politikai nyilatkozatban adhatnak engedményt a briteknek.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Riasztó jelek a pénzpiacon: a japán válság után most a forint sorsa dől el, itt vannak a friss számok

Szerda reggel a devizapiacon továbbra is a kivárás dominál, a forint a főbb devizákkal szemben szűk sávban mozog. A befektetők figyelme egyszerre irányul a nemzetközi politikai-monetáris fejleményekre és a mai sűrű makroadat-naptárra, amelyek rövid távon irányt adhatnak az árfolyamoknak. A dollár mozgása, a jen körüli feszültségek és az amerikai inflációs-növekedési kilátások együtt dönthetik el, hogy a jelenlegi nyugodt kereskedés átcsap-e erősebb volatilitásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×