A rendelkezés közvetlen célja annak megakadályozása, hogy korszerű technológiák, illetve ismeretek idegen tulajdonba kerüljenek. A vállalatok átvételének kérdése körüli vitát az robbantotta ki, hogy tavaly egy kínai társaság felvásárolta a digitális technológiák területén élvonalbeli Kuka nevű augsburgi céget. Az eladással szemben felmerült bírálat arra alapult, hogy az ilyen ügyletek révén Kína a külföldön kidolgozott, és óriási összegeket felemésztő kutatások nélkül, a legmodernebb technológiák és megszerzett tudás birtokába jut, de a pekingi kormány megtiltja nyugati vállalkozók számára kínai cégek megvételét.

A rendelet értelmében szigorítják az Európai Unión kívüli vállalatok tulajdonszerzésre irányuló bejelentési kötelezettségét, a berlini kormánynak pedig négy hónap áll a rendelkezésére, hogy az engedély megadása előtt megállapítsa,

az ügylet érint-e nemzeti vagy közbiztonsági érdekeket.

A döntés meghozatalában a hírszerző szolgálat véleményét is kikérheti.

Ezzel igencsak megnehezítik az Európai Unión kívülről érdeklődő vállalatoknak az erőművek üzemeltetéséhez vagy víz- és áramszolgáltatás biztosításához szükséges digitális technológiák gyártására szakosodott cégek átvételét.

A rendelkezés kiterjed a bank- és telekommunikációs rendszerek, valamint repülőterek, vasúthálózat és kórházak üzemeltetését biztosító informatikai vállalatok eladására is, még abban az esetben is, ha erre egy Európán kívüli ország uniós területen alapított leányvállalata mutat érdeklődést.

Berlinben a gazdasági miniszter a rendelettel kapcsolatban utalt arra is, hogy kormánya Franciaországgal és Olaszországgal együtt kezdeményezi az erre vonatkozó uniós szabályok megszigorítását.