eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A monarchia idején is eddig tartott az út Zágrábból Bécsbe

A monarchia idején is eddig tartott az út Zágrábból Bécsbe

Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger menti közép-európai országok szorosabb energetikai, digitalizációs és infrastrukturális lehetőségeiről beszélt Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai fórumon. A visegrádi országok mellett Romániát és Bulgáriát érintő projektről már tavaly egyeztetett Andrej Duda lengyel államfővel.

Az elképzelés célja, hogy

a térség megerősítésével összekössék a három tengert, mindenekelőtt a közlekedés terén.

Az elgondolást a visegrádi négyek, a balti államok, valamint Románia és Bulgária is támogatja.

„Három tenger, a Balti, az Adriai és a Fekete összekötéséről lenne szó úgy, hogy megerősítsük ezt a térséget. A berlini fal leomlása óta, amikor elkezdődött Európa újraegyesítése, csak a keleti és nyugati kapcsolatok kiépítése volt a fontos, emellett megfeledkeztek az északi és a déli vonal megerősítéséről, tehát a közép-európai államok közti kapcsolatok megszilárdításáról” – fogalmazott a horvát köztársasági elnök.

Az államfő úgy gondolja, mindenekelőtt a szárazföldi és a légi közlekedés modernizációjára van szükség ebben a régióban.

„Ma ugyanannyi ideig tart vonattal eljutni Zágrábból Bécsbe, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

Ezért szükséges a modernizáció. Mintegy 400 ezer szlovák állampolgár utazik le évente az Adriai-tengerhez, ezért az Adria a szlovákok tengere is, fontos tehát, hogy az oda vezető utat a lehető legrövidebb időn belül meg tudják tenni a turisták” – hangsúlyozta a horvát államfő.

A monarchia idején is eddig tartott az út Zágrábból Bécsbe

Az energetikai infrastruktúra fejlesztése szintén az elképzelés része. Kolinda Grabar-Kitarović ezzel kapcsolatban megemlítette, Krk szigetén szükséges lenne egy cseppfolyós földgáz tárolására alkalmas hűtőtartály felépítése, melyet a Lengyelországban és Litvániában működő hűtőtartályokkal köthetnének össze. Ugyanilyen fontosnak tartja a Magyarország és Ukrajna közti gázfolyosó létrejöttét, amellyel növekedne az energetikai függetlenség, és csökkenhetnének az energiaárak.

A horvát államfő ugyanakkor megjegyezte, hogy a „három tenger” nevet viselő elképzelés egyelőre nem formális jellegű, s

az együttműködés azon a 12 országon fog múlni, melyek földrajzilag érintettek.

„Hogy ez a projekt sikeres legyen, szükséges, hogy évente valamelyik országban tartsunk egy csúcstalálkozót” – jegyezte meg a horvát elnök, kiegészítve azzal, hogy az első ilyen találkozót idén július 6-7-én tartják a lengyelországi Wrocławban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×