eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
„Hallottam a robbanásokat, éreztem az égett hús szagát”

„Hallottam a robbanásokat, éreztem az égett hús szagát”

Akár 240 ember is meghalhatott az Iszlám Állam-ellenes koalíció e hónap közepén végrehajtott légicsapásában, Moszulban. Irak második legnagyobb városában a kormányerők és az dzsihadisták közötti heves csata idején történt az atrocitás.

Hivatalos vizsgálat indul, hogy megállapítsák, mi történt és ki a felelős – ezt mondta Joseph Votel amerikai tábornok, az amerikai központi parancsnokság vezetője az egyre nagyobb hullámokat vető, március 17-i moszuli bombatámadásról.

Iraki illetékesek és szemtanúk beszámolója alapján

akár 240-re tehető a halálos áldozatok száma

az eset idején a dzsihadisták ellenőrizte nyugat-moszuli Dzsadída kerületben.

Polgári védelmi alakulatok 140 holttestet húztak ki a törmelék alól. Volt olyan emberi jogi csoport, amely szerint 300-an halhattak meg.

A tragédia az iraki kormányerők és az őket a levegőből támogató, amerikai vezetésű koalíciós légierő, valamint az Iszlám Állam csatája során történt.

A bombázás idején az iraki erők elkeseredett harcot folytattak az Iszlám Állam mesterlövészeivel.

„Hallottam a robbanásokat, éreztem az égett hús szagát” – mondta a Yahoo Newsnak a támadás egyik túlélője, egy 30 éves, Lina nevű nő. Lina egy olyan nyugat-moszuli házban volt, amelyet eltaláltak a levegőből, azt mondta, látta, hogy jön a légicsapás és a padlón keletkezett gödörbe vetette magát, de így is összevagdalta a betört üveg. "150-en voltunk a házban, amely összeomlott".

Lina azt mondta, a mentők csak négy nap múlva találtak rá és vitték el egy kórházba. Fia és férje meghalt a támadásban. Két másik gyerekét más kórházba vitték és nem tud róluk.

Az amerikai légierő elismerte, hogy március 17-én légicsapást hajtott végre a környéken. Az iraki erők azt mondták, hogy reggel fél kilenckor kértek légitámogatást, de nem délután. A kormánycsapatok azzal magyarázták a pusztítást, hogy az Iszlám Állam robbanószert tárolt az épületben vagy azt aláaknázta.

Szemtanúk azt állítják, hogy a támadás délután történt és az iraki hadsereg tudta, hogy sok polgári lakos volt a házakban.

Egy férfi szerint az iraki katonák 30 méterre voltak tőlük, „házakban rejtőzködtek és látták, hogy ott voltunk. A mi környékünkön voltak” - mondta.

Hozzátette: csak néhány dzsihadista harcos járkált ki-be az épületekből, a mesterlövészek pedig a tetőn voltak.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet szerint az iraki erők módosították a légicsapások során alkalmazott parancsnoki láncot. Korábban egy bagdadi központnak is jóvá kellett hagynia a csatatéren harcoló parancsnokok koalíciós légicsapásért folyamodó kéréseit, de most már kihagyhatják ezt a lépést.

Ezt iraki újságírók is megerősítették, akik szerint a parancsnokok kérése után néhány perccel már repülnek is a bombák és rakéták. Civil lakosok azt mondták, hogy a dzsihadisták emberi pajzsként terelték őket maguk előtt, ami az egyik ok lehetett, hogy sokan meghaltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×