Két különböző szavazás Magyarországon és Ausztriában, ugyanaz a kihívás.

Az EU fősodorhoz tartozó politikai elitje és intézményei számára bizonytalanságot okoz a betelepítési kvótákról döntő magyar voks és a megismételt osztrák elnökválasztás, amelyen eredetileg épphogy vesztett a jobboldali nacionalista jelölt.

Míg Magyarországon és Ausztriában a szavazások az EU-hoz fűződő viszony fokmérői is lehetnek, addig további bizonytalanságot szül egy harmadik esemény. Olaszországban is népszavazás lesz, de ott az ország alkotmányos reformjáról döntenek.

Mindez az egész kontinenst megrázó és a brit politikai erők részleges összeomlását hozó Brexit-népszavazás után néhány hónappal történik.

A további referendumok még inkább visszavethetik a törekvést, hogy az Unió tagországai egységes választ tudjanak adni a migrációs válságra és hogy megerősítsék az Uniós intézmények támogatottságát. Az FT tartózkodik attól, hogy markáns véleményt fogalmazzon meg, mások korábban azonban megtették.

A Telegraph például a korábbi osztrák elnökválasztás idején azt írta: Norbert Hofer, az osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje kifinomult stílusával szerzett sok hívet, miközben „a jelenlegi helyzetben” – azaz a migrációs nyomás közepette - megértőnek mutatkozik az iránt, hogy egyre több osztrák tart fegyvert.

Ő maga egy 9mm-es Glock gazdája. Hofer vezető szerepet játszott az FPÖ új programja szövegezésében, amely nagy hangsúlyt fektet az osztrák nemzeti identitás védelmére.

A tavalyi nagy migrációs hullám idején, amikor Ausztria előbb élesen bírálta a kerítést építő Magyarországot, majd maga is kerítést épített, 90 ezer migráns és menekült jutott be az országba, ami a helyi lakosság egy százalékával egyenlő létszám – emlékeztetett a Telegraph.

Az FT közben azt írja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy állítja be a brit Brexit-népszavazást, hogy az annak eredménye, hogy az európai elit nem hallgatott a milliónyi menekült és migráns érkezése miatt dühös európaiakra.

A brit kampányban ugyanakkor kifejezetten az európai uniós munkavállalók – köztük magyarok – beáramlása volt a vezető kampánytéma és sokan abban a tudatban szavaztak a Brexitre, hogy rövid időn belül deportálják az európaiakat.

A Financial Times a két választásról írva megjegyzi, hogy mindkettő aggodalmat okoz, mert a populista harag alááshatja az EU politikai alapjait. A lap ugyanakkor idézi a Teneo Intelligence nevű politikai kockázatelemző cég munkatársát, aki szerint a magyar népszavazás nem az EU-tagságról szól, az belpolitikai és regionális célokat szolgál, mivel Magyarország nagy hasznot húz az EU-tagságból és a lakosság is határozottan támogatja azt.