Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta

A szlovákok is tartanak az orosz propaganda jelenlététől

A szlovák belügyminisztérium elismerte, valós kockázatot jelent az orosz propaganda az országban. A tárca szerint mindez Szlovákia soros EU-elnökségével tovább nőhet. Robert Kaliňák belügyminiszter úgy véli, hogy Szlovákia és a többi közép- és kelet-európai ország is ki van téve az orosz befolyásnak.

 A szlovák belügyminisztérium szerint az oroszok több módon is igyekeznek az ország belső ügyeinek befolyásolására. A tárca állásfoglalásában az áll, hogy ezek egyike lehet a különböző információs csatornák támogatása, melyeken keresztül igyekeznek kétségbe vonni Szlovákia euro-atlanti elkötelezettségét.

A minisztérium szerint a nyomásgyakorlás valós kockázatot jelent, amely ma már nem a hadszíntéren zajlik, hanem a virtuális világban, az interneten, illetve az éteren keresztül a rádióban és a televízióban. Példaként megemlítik az ukrajnai helyzettel, a migránsválsággal, illetve a szíriai konfliktussal kapcsolatban napvilágot látott hamis információkat.

A belügy közleményében úgy fogalmaz: „Tekintettel arra, hogy dokumentált esetei vannak annak, hogy közvetlenül az Orosz Föderáció pénzelt szélsőséges politikai formációkat, mindez valós kockázatot jelent.”

A jelenség Csehországban sem új keletű. A csehek viszont előbbre járnak a szlovákoknál, Prága már egy 30 fős speciális csoportot is felállított, amely az orosz, de nem csak az orosz propaganda jelenlétét vizsgálja majd az országban.

Jaroslav Naď, a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet védelmi és biztonságpolitikai programjának igazgatója úgy véli, Szlovákiában ezzel a témával kizárólag a civilek foglalkoznak, a kormány pedig nem mutat kellő aktivitást. „Ezért lenne jó, ha követnénk a csehek példáját” – tette hozzá az igazgató.

A szlovák belügyminisztérium erre reagálva közölte, hogy hasonló csoport felállítását egyelőre nem tervezi, ugyanakkor elismerte, hogy a cseh példa ösztönzően hathat Szlovákiára. A Robert Kaliňák vezette tárca csupán arra tett ígéretet, hogy átértékeli eddigi álláspontját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×