A román elnökválasztás múlt vasárnap lezajlott második fordulója rádöbbentette a bajorokat, hogy milyen sok román munkavállaló él szomszédságukban. A müncheni román főkonzulátus előtt kilométer hosszan kígyózott a választásra jogosult, de Bajorországban élő román állampolgárok sora.

Igaz a tavaszi magyarországi országgyűlési választás idején a müncheni magyar főkonzulátus előtt is sorban álltak az emberek, de ez távolról sem volt hasonlítható a román diplomáciai kirendeltségnél kialakult helyzethez.

Ennek magyarázata abban rejlik, hogy az elmúlt évben rendkívül felszökött a román bevándorlók száma. Mint a tartományi statisztikai hivatal most közétett felméréséből kitűnik, az uniós tagállamokból érkező munkakeresők elsöprő többsége tavaly Romániából érkezett, valamivel kevesebben jöttek Lengyelországból. A lista harmadik helyén a magyarok szerepelnek, számukat a statisztika több ezerre becsüli és utal arra, hogy a legtöbb magyar nagyvárosokban, tehát Münchenben, Nürnbergben vagy Augsburgban próbált elhelyezkedni.

A magyar katolikus misszió és a protestáns egyház sokak számára nemcsak lelki támogatást nyújt, hanem segít a kapcsolattartásban és a Kárpát-medencéhez kötődő kulturális igények kielégítésében is.

Hasonló a helyzet a lengyelek esetében, míg a románoknál gyakran az ortodox egyház kínál támogatást az eligazodáshoz.

Azonban nemcsak az Európai Unióból érkeznek bevándorlók Bajorországba, hanem Oroszországból és az egykori Jugoszláviából is. Nem szerepelnek a statisztikában a menekültek, mert ha elutasítják menedékjog iránti kérelmüket, rövid időn belül távozniuk kell Németországból, ezért a velük kapcsolatos adatok erősen változnak.

Némi meglepetést keltett a most közétett felmérésben, hogy a tavaly lényegesen kevesebb török érkezett bajor földre, mind egy évvel korábban.