Európára olyan elveszett évtized várhat, mint amilyet Japán élt át az ezredforduló idején, és az sincs kizárva, hogy a döntéshozók ragaszkodása a szigorú takarékossághoz, meghiusította esetleges megelőző intézkedések meghozatalát - jelentette ki Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Világbank egykori szakértője.

Stiglitzhez hasonlóan a közgazdasági Nobel-díj tavalyi kitüntetettje, az ugyancsak amerikai Lars Peter Hansen is úgy vélte, hogy az euró-övezetben érvényes megszorító intézkedések távolról sem élénkítik a konjunktúrát, hanem tovább súlyosbítják a válságba került országok helyzetét. Mindketten azon az évről-évre Lindauban megrendezett értekezleten szólaltak fel, amelyen a világ legtekintélyesebb, zömében Nobel-díjas közgazdászai vitatják meg a nemzetközi gazdasági helyzetet. A találkozót ezúttal is a német kancellár nyitotta meg.

Angela Merkel beszédében élesen bírálta a közgazdasági szakértők, illetve kutatók álláspontját és kijelentette, hogy figyelmeztető előrejelzéseikben bizony igen gyakran melléfogtak, ugyanis jóslataik távol álltak az idővel bekövetkezett valós tényektől. A kancellár feltette azt a költői kérdést is, hogy a szakértők talán nem helytálló elvekre alapították elméleteiket.

Angela Merkel bírálatát a tekintélyes amerikai Princton Egyetem közgazdász professzora, Christopher Sims azzal utasította vissza, hogy a vezető politikusok nem szeretik hallani, ha a szakértők bizonytalansági tényezőket emlegetnek. Mindezt Lars Peter Hansen azzal egészítette ki, hogy a pénzügyi válság átfogó magyarázata még évekig várat magára. Noha a lindaui értekezlet résztvevői zömében borúlátóan ítélték meg a gazdasági kilátásokat, jó irányba mutató lépésként értékelték az Európai Központi Bank élén álló Mario Draghi kezdeményezését, két új, hosszú távú refinanszírozási program indítására.

Ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsát a Központi Bank alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy a konjunktúra élénkítése érdekében fellendítsék a hitelezést.