A Krím félsziget annektálása komoly aggodalmat váltott ki a balti országokban. Az észtek, lettek és litvánok előbb 1939 őszén, a Hitler és Sztálin között megkötött meg-nem-támadási szerződés keretében kerültek átmenetileg szovjet uralom alá, majd pedig a második világháború végén teljesen elvesztették önállóságukat és csak a kommunizmus bukását, illetve a Szovjetunió szétesését követően nyerték vissza állami szuverenitásukat.

Az ukrajnai válság hatására a NATO brüsszeli központjában fontolóra vették, hogy miként lehetne erősíteni a balti országok biztonságát - egyben pedig eloszlatni ennek a három NATO-tagállamnak a félelmét Moszkvától.

Az észak-atlanti védelmi szövetség távozó főtitkára, Rasmussen a Focus című német hírmagazinnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a kelet-európai aggodalmakat a legjobban a katonai jelenlét erősítésével lehet eloszlatni. Noha Rasmussen is hangsúlyozta, hogy a válságot tárgyalásos úton kell rendezni, de ez nem zárja ki harci repülőgépek állomásoztatását Észország, Litvánia és Lettország területén.

A NATO-főtitkár szerint nem tartható kizártnak az sem, hogy az orosz elnök esetleg nem éri be a Krím-félszigettel. A nyugati védelem fokozása érdekében hamarosan AWACS típusú felderítő repülőgépeket küldenek Lengyelország és Románia légterébe is. A Spiegel című hírmagazin pedig arról számolt be, hogy Berlinben a védelmi minisztérium késznek mutatkozik a baltikumi légtér biztonságának átvállalására.

Ennek keretében a Bundeswehr hat harci gépe is bekapcsolódna a térség légi felügyeletébe, mert - mint a német védelmi miniszter Berlinben kijelentette - rendkívül fontos a NATO peremvidékének a megerősítése. A konkrét lépésekről a NATO holnap esedékes külügyminiszteri találkozóján határoznak.