Az orosz és az amerikai szakértők eddig az Ukrajna körüli feszültség ellenére zökkenőmentesen működtek együtt a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél, annak érdekében, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez.

Éppen ez azonban az a terület, ahol Moszkva a legnagyobb kárt okozva vághat vissza Amerikának a Krím visszavétele miatt bevezetett szankciókért - jegyzi meg a Financial Times.

A pénzügyi lap szerint a nyugat által okozott sérelmekre és igazságtalanságokra hivatkozva Vlagyimir Putyin elnök a következményeket figyelmen kívül hagyva csapkod. Fennáll majd a kísértés, hogy az összes lehetőséget kihasználja, hogy visszavágjon a nyugati szankciókért.

"Az oroszok sem akarják, hogy Iránnak atombombája legyen" - mondta Bécsben egy amerikai illetékes. Ugyanakkor Washingtonban tartanak a moszkvai reakciótól.

"Racionálisan szemlélve az oroszoknak nincs okuk aláásni az Iránnal folytatott tárgyalásokat, de most nem lehet arra számítani, hogy ezek a megfontolások vezetik majd őket" - mondta Robert Einhorn korábbi amerikai tárgyalóküldött.

Fjodor Lukjanov moszkvai külpolitikai szakértő azt várja, hogy Oroszország szorosabbra vonja a viszonyt Iránnal és hogy fokozza majd a fegyverszállításokat a szíriai kormánynak: "Oroszország nem látja értelmét, miért kellene enyhíteni az
Egyesült Államok nehézségein a Közel-Keleten" - mondta.

Moszkva azzal okozhat igazán kárt, ha gyengíti az Iránnal szemben létrejött koalíciót és ezzel önbizalmat ad Teheránnak.
Fegyverzetszakértők szerint Moszkva úgy dönthet, hogy mégis leszállítja Iránnak az S-300-as nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszert. 2010-ben amerikai nyomásra állt el az ügylettől. Ha az irániak ilyen rakétákhoz jutnának, akkor az atomprogram miatt aggódó Izrael számára sokkal nehezebb lenne légicsapást intézni az iráni létesítmények ellen.

Moszkva emellett alááshatja az Irán ellen életbe léptetett szankciókat: például engedélyezheti bankjainak, hogy újítsák fel az együttműködést iráni intézményekkel.

Szóba került egy bartermegállapodás lehetősége is: eszerint az irániak olajat küldenének Oroszországba és cserébe árúcikkeket és gépeket kapnának. Ez Kínát is a szankciós rezsim aláásására késztetheti, amelynek nyomán az irániak nagyobb önbizalommal állnának hozzá a nukleáris programról szóló tárgyalásokhoz.

Mindezek mellett, Irán számára a hosszútávú cél a atomvita lezárása és az, hogy gazdaságát nyugati és nem orosz pénzből és technológia felhasználásával rendbe tegye - jegyzi meg az FT.