Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Milyennek látják a magyar Alkotmányt Franciaországban?

Az új magyar alkotmány médiafogadtatása ellenséges Franciaországban, a napilapok olvasóinak egy része azonban kifejezetten pozitív módon viszonyul a témához.

"Ultrakonzervatív, szabadságkorlátozó, nacionalista" - a magyar alkotmányt hatálybalépésekor gyakorlatilag ugyanazokkal a szavakkal bírálták a francia sajtóban, mint tavaly áprilisi megszavazásakor. A liberális Le Monde című napilap keddi vezércikkében egyenesen azt sugallja, hogy az Európai Uniónak meg kellene büntetnie Magyarországot.

A lap az alkotmány jelentette politikai problémák mellett azt is Orbán Viktor szemére veti, hogy egyfajta "nacionalista krédó" által vezérelve úgy döntött, országa egyedül is képes kilábalni a gazdasági válságból, és nem hajlandó alávetni magát a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által támasztott feltételeknek.

A Le Monde egyébként keddi kiadásában Magyarország kapcsán interjút készített egy francia Közép-Európa szakértővel, aki szintén nacionalista megnyilvánulásnak nevezi az új alkotmányban használt szimbolikus, egyebek mellett a Szent Koronára történő utalásokat, hangsúlyozza azonban, hogy Orbán Viktor nem nevezhető fasisztának.

Paul Gradvohl úgy véli, ha a magyar miniszterelnököt gazdaságpolitikája alapján a francia politikai palettán kellene elhelyezni, akkor valahol a néhai Francois Mittrerand-hoz közelálló nemzeti baloldali Jean-Pierre Chevenement és a nemzeti jobbot képviselő Philippe de Villiers között foglalna helyet.

A napilapok által az interneten közölt cikkekhez fűzött olvasói kommentárok a fentinél is érdekesebb véleményeket tükröznek. A Le Figaro előfizetői közül például, többen követendő példának tartják azt, hogy Orbán Viktor igyekszik megőrizni országa szuverenitását, és hozzászólásukat azzal zárják, hogy "éljen Magyarország!", franciául "Vive la Hongrie!"

A Le Monde olvasóinak egyike arra figyelmeztet, hogy Orbán Viktor demokratikus választásokon került hatalomra, és úgy véli, a kormányfőnek joga van ahhoz, hogy ne teljesítse Brüsszel követeléseit. A jobboldali keresztény internetes fórumokon a vélemények meglehetősen egybehangzóak: Magyarországot valójában azért támadják, mert új alkotmányában név szerint említi Istent, és hivatkozik a keresztény gyökerekre, ami a mértékadó francia média számára rettenetes dolognak számít.

Az új alkotmány körüli médiareakciók egyik járulékos következménye érdekes módon az, hogy számos francia élénken érdeklődik Magyarország iránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×