Becslések szerint német állampolgárok legalább 100 milliárd euró értekben helyeztek el betéteket titkos svájci számlákon. A berlini kormány az elmúlt években több alkalommal is kísérletet tett ezeknek az összegeknek a megadóztatására, de eddig erre csak önkéntességi alapon nyílt lehetőség.

Az év elején a színfalak mögött tárgyalás kezdődött Berlin és Bern között, amely kompromisszummal ért véget. Svájc továbbra is megmaradhat a banktitok országának, de kötelezte magát arra, hogy a német állampolgárok betétjeinek nyereségét megadóztatja, és ezt az összeget átutalja Berlinbe.

A megegyezés értelmében a svájci bankok 2013 után a nyereség 26 százalékát automatikusan levonják, és anélkül, hogy közölnék, mely számláról érkezik az összeg, továbbítják azt a német adóhivatalnak. Alighanem német nyomásra, 2013 elején Svájc egy összegben kétmilliárd frankot utal át Berlinnek, mintegy biztosítékként, hogy a bankok valóban levonják a megállapodásban rögzített kamatadót.

Berlin elérte azt is, hogy az ezredfordulóig visszamenőleg is megadóztassák a titkos számlák tulajdonosait. Ez a kamatadó az összegtől függően 19 és 34 százalék között mozog, de továbbra is a svájci bankok hatáskörébe tartozik annak a levonása.

A német adófizetők szövetsége bírálta a megállapodást, és rámutatott arra, hogy a becsületes számlatulajdonosok megint pórul járnak, mert rájuk az 1990-es években több mint 50 százalékos kamatadót vetettek ki, míg a titkos számlatulajdonosok vagyona folyamatosan gyarapodott.

Pénzügyi körök is kétkedéssel fogadták a megegyezést, és ábrándnak minősítették azokat berlini reményeket, hogy 2013 után milliárdok folynak majd be a német államkasszába, mert szerintük a titkos számlák tulajdonosai jövőre felszámolják svájci számláikat, és a pénzt ázsiai bankokba fektetik majd be.