eur:
411.11
usd:
391.6
bux:
80146.42
2024. november 26. kedd Virág

Két évvel emelik a nyugdíjkorhatárt Franciaországban

A jelenlegi hatvanról 62 évre emeli a francia kormány a nyugdíjkorhatárt. A régóta várt hírt szerda reggel jelentette be a munkaügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy az intézkedésnek köszönhetően 2018-ra a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülhet.

Miért kell ehhez nyolc év? Mert a kormány a várható társadalmi ellenállásra tekintettel nem egyből, hanem csak fokozatosan, évi négyhónapos "sebességgel" emeli meg a szakszervezetek és a szocialista párt által "szociális vívmánynak" tekintett korhatárt.

Az első emelés 2011. július 1-jétől lép életbe, az utolsóra pedig 2018-ban kerül sor. Ezzel párhuzamosan a teljes összegű nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettséget, amely a korábbi döntések értelmében 2012-től 41 évre emelkedik, 2020-ra további fél évvel hosszabbítják meg.

Az új szabályokat bejelentő Eric Woerth azt mondta, az intézkedések lényege a társadalmi szolidaritás további erősítése, így ennek jegyében 2020-ra az állami és a magánszféra dolgozói által fizetett nyugdíjjárulékot is azonos szintre hozzák. Ez utóbbiak jelenleg jövedelmük 10,55 százalékát fizetik be ezen a címen, míg az állami szektor alkalmazottjai esetében ez az arány csupán 7,85 százalék.

Egy másik, szintén a szolidaritás növelést célzó változás, hogy Nicolas Sarkozy ígéretéhez híven a leggazdagabb franciák jövedelemadóját egy százalékkal megemelik, és az így befolyt összeget a nyugdíjrendszer finanszírozására fordítják. Eric Woerth számításai szerint ez az összeg 2011-ben csaknem négy milliárd eurót tesz majd ki.

Ugyancsak a szolidaritásra való hivatkozással ősztől módosítják a parlamenti képviselők rendkívül előnyös nyugdíjrendszerét is. A honatyákat 22,5 évnyi mandátum után teljes értékű nyugdíj illeti meg, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy náluk egy évnyi járulékfizetés valójában kettőnek számít, és ezen a kormány a jelenlegi helyzetben mindenképpen változtatni akar.

A munkaügyi miniszter azt mondta, a javaslatokat a héten még megvitatják az érdekvédelmi és a munkaadói szervezetekkel, ez pedig azt jelenti, hogy történhetnek még apró változások, ezért a nyugdíjreform végleges változatát pénteken rögzítik. A szakszervezetek várható ellenállását Eric Woerth egyébként azzal igyekezett gyengíteni, hogy bejelentette: a nehéz munkát végző dolgozók továbbra is 60 éves korban mehetnek nyugdíjba, igaz, csak akkor, ha munkaképességüket legalább 20 százalékban elveszítették, és erről orvosi igazolással rendelkeznek.

A szocialisták "mélységesen igazságtalannak" nevezték a bejelentett reformot, amellyel a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány valójában "a szabályokat diktáló" pénzpiacok felét tesz jelzéseket. A nyugdíjkorhatár felemelését továbbra is ellenző szakszervezetek pedig jelezték: június 24-ére újabb országos demonstrációt tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagy Márton az Arénában: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Kulcsfontosságú a bérmegállapodás, mert reálbér-emelkedés nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy miért kell ehhez a versenyképesség fokozása, hogy miért előnyös a piaci konszolidáció, és miért éri meg befektetni a akkumulátorgyártásba, sőt a -feldolgozásba is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.26. kedd, 18:00
Nógrádi György
biztonságpolitikai szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×