Infostart.hu
eur:
353.61
usd:
309.69
bux:
142477.67
2026. július 6. hétfő Csaba

Két évvel emelik a nyugdíjkorhatárt Franciaországban

A jelenlegi hatvanról 62 évre emeli a francia kormány a nyugdíjkorhatárt. A régóta várt hírt szerda reggel jelentette be a munkaügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy az intézkedésnek köszönhetően 2018-ra a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülhet.

Miért kell ehhez nyolc év? Mert a kormány a várható társadalmi ellenállásra tekintettel nem egyből, hanem csak fokozatosan, évi négyhónapos "sebességgel" emeli meg a szakszervezetek és a szocialista párt által "szociális vívmánynak" tekintett korhatárt.

Az első emelés 2011. július 1-jétől lép életbe, az utolsóra pedig 2018-ban kerül sor. Ezzel párhuzamosan a teljes összegű nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettséget, amely a korábbi döntések értelmében 2012-től 41 évre emelkedik, 2020-ra további fél évvel hosszabbítják meg.

Az új szabályokat bejelentő Eric Woerth azt mondta, az intézkedések lényege a társadalmi szolidaritás további erősítése, így ennek jegyében 2020-ra az állami és a magánszféra dolgozói által fizetett nyugdíjjárulékot is azonos szintre hozzák. Ez utóbbiak jelenleg jövedelmük 10,55 százalékát fizetik be ezen a címen, míg az állami szektor alkalmazottjai esetében ez az arány csupán 7,85 százalék.

Egy másik, szintén a szolidaritás növelést célzó változás, hogy Nicolas Sarkozy ígéretéhez híven a leggazdagabb franciák jövedelemadóját egy százalékkal megemelik, és az így befolyt összeget a nyugdíjrendszer finanszírozására fordítják. Eric Woerth számításai szerint ez az összeg 2011-ben csaknem négy milliárd eurót tesz majd ki.

Ugyancsak a szolidaritásra való hivatkozással ősztől módosítják a parlamenti képviselők rendkívül előnyös nyugdíjrendszerét is. A honatyákat 22,5 évnyi mandátum után teljes értékű nyugdíj illeti meg, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy náluk egy évnyi járulékfizetés valójában kettőnek számít, és ezen a kormány a jelenlegi helyzetben mindenképpen változtatni akar.

A munkaügyi miniszter azt mondta, a javaslatokat a héten még megvitatják az érdekvédelmi és a munkaadói szervezetekkel, ez pedig azt jelenti, hogy történhetnek még apró változások, ezért a nyugdíjreform végleges változatát pénteken rögzítik. A szakszervezetek várható ellenállását Eric Woerth egyébként azzal igyekezett gyengíteni, hogy bejelentette: a nehéz munkát végző dolgozók továbbra is 60 éves korban mehetnek nyugdíjba, igaz, csak akkor, ha munkaképességüket legalább 20 százalékban elveszítették, és erről orvosi igazolással rendelkeznek.

A szocialisták "mélységesen igazságtalannak" nevezték a bejelentett reformot, amellyel a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány valójában "a szabályokat diktáló" pénzpiacok felét tesz jelzéseket. A nyugdíjkorhatár felemelését továbbra is ellenző szakszervezetek pedig jelezték: június 24-ére újabb országos demonstrációt tartanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?

Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?

A legjobb ingatlanbefektetések ritkán akkor születnek, amikor már mindenki biztos a piaci fordulatban. A budapesti újlakáspiacon most éppen az a kérdés, ki meri felismerni a következő növekedési ciklus előtti beszállási pontokat — és mely városrészekben maradt még valódi felzárkózási potenciál. A lokáció önmagában ma már kevés: az értékállóságot egyre inkább az infrastruktúra, a bérbeadhatóság, a zöldfelületek és a komplex városnegyed-fejlesztések által kínált életminőség határozza meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×